Önmerényletet kiáltanak
Az irreguláris alakulat közösségi oldalain csütörtök este közzétett és kárpátaljai hírportálok által átvett nyilatkozat szerint az utóbbi időben Kárpátalja területén több, a térség destabilizálására, mégpedig az ukrán lakosság és a magyar közösség közötti összetűzés kirobbantására irányuló provokáció történt, ami a konfliktusnak Ukrajna nyugati területeire való kiterjedésével fenyeget.
"Provokátorok festékkel fújták le egyes kárpátaljai magyar falvak helységnévtábláinak magyar feliratait. Ez nyilvánvaló provokáció Oroszország részéről, amely régóta készül arra, hogy lesújtson államunk hátországára, a mi Kárpátaljánkra" – olvasható a közleményben, amely szerint az ellenség által a térségben régen elkezdett információs háború most kezd lassan cselekvésbe átfordulni.
Néhány napja adtunk hírt arról, hogy az Ung-vidéken indult "nyelvháború" során több helyen rongáltak meg magyar feliratokat, de az elkövetők ismeretlenek maradtak. Az ukrán hatóságok az esetet követően ugyancsak destabilizációs kísérletről beszéltek, mintha a magyar feliratok rongálása csak az orosz-ukrán konfliktus óta létezne, nem évtizedes „hagyományig” nyúlna vissza.
Magyar bojkott Porosenko ellenMég szerdán írtuk meg, hogy bojkott indult a Petro Porosenko ukrán elnök érdekeltségéhez tartozó, Magyarországon is kapható édességek ellen. A bojkott mögött egy Facebook oldal áll, de több szervezet is csatlakozott hozzá. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kárpátaljai magyarok nehéz sorsára, és ehhez csatlakozott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), illetve a Betyársereg is.A bojkott oka, hogy 2012 óta minden Roshen és Bonbonetti termék Petro Porosenko ukrán elnök tulajdonában van, így számos édesség megvásárlásával az ember anyagilag támogatja "azt a személyt, aki felelős több kárpátaljai magyar haláláért, illetve a jelen pillanatban is zajló sorozásokért" - tájékoztatta szerkesztőségünket a HVIM.
Halálos fenyegetés
"Közöljük, hogy a KSZ különleges rendeltetésű alakulat harcosai továbbra is figyelemmel kísérik a (kárpátaljai) helyzet alakulását, és reagálni fognak a megyében bekövetkező fejleményekre; az ukrán nép és államiság számára fenyegetést hordozó ukránellenes tevékenység folytatásának vagy eszmék terjesztésének feltárása esetén pedig
kénytelenek lesznek erőszakhoz folyamodni az ellenséges magyar szervezetek és pártok (Jobbik és HVIM)
Ukrajna területén működő, tevékenységükkel az ukrán állam tekintélyét aláásó aktivistáinak
likvidálását és őrizetbe vételét illetően".
Jobbik: ezt nem fogjuk hagyni
A hírekre válaszul közleményt adott ki Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke és Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja, aki mellesleg a párt szóvivője is.
"A magyar hatóságok védjék meg a kárpátaljai magyar állampolgárokat!" című iromány szerint a nemzeti pártnál megütközéssel hallották, hogy a szélsőségesen soviniszta Karpatszka Szics nevű irreguláris fegyveres szervezet megsemmisítéssel fenyegeti a Kárpátalján élő Jobbik- és HVIM-aktivistákat, továbbá minden magyar embert, hiszen bárkire bármikor ráfoghatnak alaptalan vádakat. Bár ezen nemzeti szervezetek határozottan kiálltak a kárpátaljai magyar–ruszin autonómiatörekvések mellett s felemelték szavukat a soviniszta kijevi bábkormány kisebbségellenes politikája és intézkedései ellen, de soha semmilyen törvénytelen eszközzel nem éltek - szögezték le a jobbikosok.
"A Jobbik azonnali hatállyal kezdeményezi a Külügyi, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság együttes ülésének összehívását annak felderítése céljából, hogy a magyar kormány és az illetékes hazai hatóságok és diplomaták milyen lépéseket kívánnak foganatosítani a Kárpátalján élő magyar állampolgárok védelmében." - jelezték, hozzátéve, hogy a Jobbik és a vele azonos nemzetpolitikai elveket valló HVIM nem hagyja, hogy ilyen agresszív fenyegetéssel letérítsék az útjáról.
"Továbbra is határozott célunk a magyarság biztonságának szavatolása, valamint szülőföldön boldogulásának segítése" - írták.
A mini-führer örökösei
A Karpatszka Szics nem először hallat magáról. Tavaly februárban önhatalmúlag elkergették a csapi határátkelő parancsnokát, majd, mint "a Jobb Szektor kárpátaljai képviselői" forródrótot létesítettek, ahol a buzgó helyi lakosság felnyomhatta azokat, akik szerintük a Janukovics-féle hatalom "kiszolgálói" voltak. Októberben Ungváron tartottak fekete ruhás felvonulást, ahol a szervezők kifejezetten arra kérték a résztvevőket, hogy sötét ruhában, símaszkban, vagy arcukat eltakaró kendőben jelenjenek meg. Hivatalosan persze nem a félelemkeltés volt a céljuk, hanem a "megemlékezés" az Ukrán Felkelő Hadsereg, az UPA megalakulásának 72. évfordulójára.
E remek szervezet tagjai a második világháború idején zsidók és oroszok tízezreit, és legalább 50 ezer lengyelt mészároltak le. Nem mellesleg április 9-től hivatalosan is Ukrajna nemzeti hősei.
A Karpatszka Szics történelmi gyökerei is erre a korszakra nyúlnak vissza. A Szics-gárdát 1938 novemberében hozták létre Avgusztin Volosin és Dmitro Ivanovics Klimpus németbarát szélsőjobboldali politikusok vezetésével. Céljuk az volt, hogy az éppen a müncheni boncasztalon fekvő Csehszlovákiából Kárpátalja is váljon ki, és legyen független állam.
Az Ukrajna területi egységét a Jobbiktól és a HVIM-től féltő ukrán szélsőjobbosok tehát vicces módon egy olyan szervezet nevét viselik, amely a terület függetlenségéért küzdött.
Prága szorult helyzetében kénytelen volt autonómiát adni Kárpátaljának, ahol hamarosan Volosinék vették át a hatalmat, és virtigli nemzetiszocialista diktatúrát hoztak létre annak minden kellékével: egypártrendszerrel, a Szics-gárda fegyvereseiből verbuválódott elnyomó terrorszervezettel, lecsukott értelmiségiekkel és ellenzékiek (javarészt magyarok és magyarbarát ruszinok) százaival, no meg internálótáborokkal, ahová őket zárták.
Volosin mini-führerségének 1939 márciusában vetett véget a Kárpátaljára bevonuló Magyar Királyi Honvédség. Volosin egy elkeseredett gesztussal március 15-én még kikiáltotta a teljesen független Kárpátalját, ám az új "állam" alig néhány órán keresztül állt csak fenn. A Szics-gárdisták egy része fegyveres ellenállással is próbálkozott, ám ők pár nap alatt szinte kivétel nélkül fogságba estek, vagy elestek. Volosn a következő hat esztendőt a németek által megszállt Prágában dekkolta ki egyetemi tanárként. A háború után a szovjetek elhurcolták, és "hazaárulóként" kivégezték.
Értelemszerűen a Szovjetunió felbomlásáig a Szics-gárda tabu volt, amiről beszélni sem nagyon szabadott, nem, hogy dicsőíteni. Ukrajna függetlenné válása után azonban évről évre erősebbek voltak azok a hangok, amelyek Volosinékban a független ukrán államiság valamiféle előképét látták. Ungváron szobrot is állítottak neki, a közoktatásban általában nemzeti hősként és mártírként emlegetik.