Tartalmas és egyben tanulságos interjút adott Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Magyar Narancsnak. Többek között kijelentette, hogy ennyire sok pártra (mint most) nincs kereslet az ellenzéki oldalon, és elsősorban két párt, a Demokratikus Koalíció, illetve a Momentum fogja meghatározni az ellenzék 2022 utáni politikáját.
„Kevesen vitatkoznának vele, a választók egyértelmű képet szeretnének látni, ennyire sok pártra nincs kereslet. 2019 két választása arról szólt, hogy az ellenzéki választók kiemeltek két pártot: a DK-t a múltból, a Momentumot jövőből. Elsősorban ez a két párt fogja meghatározni az ellenzék 2022 utáni politikáját”
- fejtette ki Fekete-Győr András a Magyar Narancsnak.
A Momentum vezetője szerint a választók döntöttek, „ők maguk tisztítják meg az ellenzéki palettát”. Hozzátette:
„Idő, amíg ez be is érik, de a '22-es választás több pártnak is a véget fogja jelenteni.”
Mert nem jutnak be a parlamentbe, vagy mert már korábban beolvadnak egy másik pártba? - tette fel kérdést a Magyar Narancs. Fekete-Győr András válaszul azt mondta:
„Mert feloldódnak a választási együttműködésben.”
Fekete-Győr András szavaiból az derül ki tehát, hogy noha partnernek tartja az ellenzéki együttműködés keretein belül a Jobbikot és az LMP-t is, de hosszú távon nem számol velük.
A DK és az MSZP javaslata (közös lista és közös miniszterelnök-jelölt 2022-ben) kapcsán azt mondta, a cél a 2022-es kormányváltás, ehhez pedig meg kell találni a legcélravezetőbb együttműködést, két és fél év múlva lesz választás, az ellenzéknek 2021 nyaráig meg kell állapodnia a választási együttműködés hogyanjában. Fekete-Győr András konkrétumokba nem akart bocsátkozni, de pártja sok mindenre nyitott.
Fekete-Győr András kijelentései egybevágnak „Az együttműködés mellett egymással is versenyezniük kell az ellenzéki pártoknak 2020-ban” című véleményes előrejelzésnek szánt cikkem állításaival. Ebben arról írtam (nem először), hogy azoknak az ellenzéki pártoknak lesz erős érdekérvényesítő, ellenzékformáló szerepe a 2022-es választásokra, amelyeknek a legnagyobb a támogatottsága.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg a DK és a Momentum áll az ellenzéki erősorrend elején. A két párt politikusainak megszólalásaiból egyértelműen kitűnik, hogy pontosan tisztában vannak az erőviszonyok számukra nyújtott előnyeiről, és ennek megfelelően politizálnak. Nemrégiben Molnár Csaba, a DK EP-képviselője, amikor az ATV-ben a választási együttműködés lehetséges formájáról kérdezték, akkor emlékeztetett rá, hogy pártja a legerősebb ellenzéki párt, és 700-800 ezer szavazójukat nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Véleménycikkemben arra hívtam fel a figyelmet, hogy az ellenzékiségen túl, a kormányváltás közös célja mellett karakterekre épülő, karakteres politizálással, világos irányjelzőkkel és értékközösségek létrehozásával erősíthető egy párt biztos szavazói bázisa, ami nélkül nincs erős érdekérvényesítés az ellenzékben. Vagyis, ha valamely párt cáfolni akarja Fekete-Győr András kijelentésének lényegét, hogy csak a DK-nak és a Momentumnak marad ellenzéki tér, akkor versenyre is szükség van a szavazókért.