Kánai Edina, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság marketing- és pr-előadója azt mondta: a múlt század elején kócsagőröket alkalmaztak Magyarországon, hogy a gázlómadarakat megvédjék a kipusztulástól. A gémfélék családjába tartozó szárnyasok állománya a 19. század divatja, a kócsagtoll viselése miatt ugyanis megtizedelődött akkoriban.
Az őrök tevékenysége révén a kócsagállomány növekedésnek indult, s a múlt századi program sikerességét örökre hirdetve, példaként állítva,
a nagy – vagy ahogy másképp hívják, a nemes – kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.
A nagy kócsag állományát ma már 1800-3000, míg a kis kócsagét 600-1000 pár közé teszik a szakemberek. Mindkettő továbbra is fokozottan védett, a nagyobb fajta eszmei értéke 100 ezer, míg a kisebbé 250 ezer forint.
Az Ifjú Kócsagőr programot 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium, a fővárosi önkormányzat, az Y Triász és a tíz magyarországi nemzeti park igazgatósága hirdette meg. A programra 18 és 24 év közötti fiatalok jelentkezhetnek, akik előválogatón vesznek részt, s a továbbjutottak kéthetes szakmai gyakorlatra mennek. Természetvédelmi őrök mellett nemzeti parkban, illetve Budapest védett területein ismerkedhetnek meg a feladatokkal, majd területi és országos döntőn mérik össze tudásukat. Természetvédelmi őri vizsgát is tesznek, s közülük a legjobb, a felkészítőjével együtt, külföldi tanulmányútra mehet az Europarc Szövetség regensburgi konferenciájára, valamint a csehországi Sumavai Nemzeti Parkba.
A konferencián az európai nemzeti parkok jövőjéről, új projektek és kezdeményezések indításáról lesz szó. A cseh-osztrák és a cseh-német határ menti Sumavai Nemzeti Parkban – amelyet Európa Zöld Szívének is hívnak – a 681 négyzetkilométeres, erdő borította hegyvidék ritka növény- és állatvilágával ismerkedhetnek meg, így például láthatnak szibériai nőszirmot, siketfajdot, háromujjú harkályt, gatyás kuvikot, örvös rigót, nagyfülű denevért, sőt uráli baglyot is.