Folytatódik a lengyel kampány

A második fordulóban az első fordulóban – a jelenlegi becslések szerint – első helyen végzett ellenzéki jelölt, Andrzej Duda mérkőzik meg Komorowskival. A hétfőn reggel közölt javított becslések, az úgynevezett „late pollok” szerint a vasárnapi választáson Andrzej Duda – a fő ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje – a szavazatok 34,5 százalékát szerezte meg. Mögötte végzett a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a voksok 33,1 százalékával. A harmadik a független Pawel Kukiz lett, viszonylag magas, 20,5 százalékos aránnyal.

 

A részvételi arány becslések szerint a rendszerváltás utáni lengyel elnökválasztások történetében a legalacsonyabb volt, a szavazásra jogosultak 49,4 százaléka élt választójogával.

Duda hétfőn hajnalban az egyik legforgalmasabb varsói belvárosi metrómegállóban kávéval kínálta a munkába igyekvő fővárosiakat. Ez alkalomból elmondta a sajtónak, hogy elnökként új alkotmányt szeretne kezdeményezni, melyben többek között az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás elveit rögzítenék. Kilátásba helyezte, hogy programjának egyes pontjairól tárgyalást kezd Pawel Kukizzal.

 

Komorowski hétfőn reggel a varsói reprezentatív elnöki palotában, a Belwederben tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy megválasztása esetén a szenátus jóváhagyásával népszavazást ír ki, melyben a lengyelek három kérdésben fejthetnék ki véleményüket. Elsősorban az egymandátumos választókerületeknek a választási rendszerbe való beiktatásáról döntenének, ami Kukiz fő követelése.

 

Emellett két másik, az utóbbi időben sokat vitatott kérdésben írna ki népszavazást: az adóügyekben az úgynevezett in dubio pro tributario elv bevezetését fontolná meg, melynek értelmében nem egyértelmű esetekben az adózó javára döntenének az adóhivatalok.

 

A népszavazás harmadik kérdése a pártok állami költségvetési támogatásának a megszüntetése volna. Ez a PO nyolcéves kormányzása alatt már korábban is többször felmerült, többek között Donald Tusk volt miniszterelnök támogatta a kisebb pártok által élesen ellenzett javaslatot. Több közvélemény-kutatás szerint a lengyelek több mint fele helyeselné a költségvetési támogatás megszüntetését.

Az országos választási bizottság (PKW) egyelőre csak az egyes települések részleges eredményeit tette közzé. A voksokat kézzel számlálják, a számítógépes összesítést csak kisegítő módszerként alkalmazzák, mivel az őszi önkormányzati választás során akadozó informatikai rendszer továbbra sem megbízható. A végleges eredményt a PKW eredetileg keddre ígérte, a legutóbbi közlemények szerint nem kizárt, hogy már hétfőn este ismertetik azt.

 

A második forduló május 24-én esedékes. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen, kétfordulós elnökválasztást. A második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.

Nagyon rossz, ami történt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) még soha nem könyvelt el ilyen rossz eredményt, a mélyponthoz közeledik – jelentette ki hétfőn Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök azzal kapcsolatban, hogy a párt jelöltje, Magdalena Ogórek becslések szerint csak 2,4 százalékot ért el az elnökválasztás első fordulójában, és ezzel kiesett a versengésből.

 

Kwasniewski, aki az SLD jelöltjeként 1995 és 2005 között volt lengyel elnök, az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban nyilatkozva kijelentette: amennyiben az SLD jelenleg „nem mutat fel elemzési, értékelési és döntési képességeket, ténylegesen lejtőre kerül”. Úgy vélte, Ogórek sikertelen szereplése miatt távozniuk kell azoknak, akik támogatták jelöltségét, bár „kezdettől fogva sokan figyelmeztettek, hogy ez egy őrült ötlet”. Ezzel arra utalt, hogy az SLD-n belül többen ellenezték Ogórek indítását, csekély politikai tapasztalata mellett többek között azért, mert a gazdasági és a társadalmi kérdésekben nem tartották elég baloldalinak őt.