Súlyos jogsértésekre panaszkodnak a Magyarországon működő külföldi vállalkozások, amelyeket akár még ki is sajátíthat az államhatalom – számolt be a Frankfurter Rundschau. A cikket a HVG360 szúrta ki.
Egészen a munkatársak vegzálásáig elmennek a hatóságok.
A német lap által megkérdezett cégek különadókról, a növekedést megakadályozó blokádokról, az árakat bebetonozó rendeletekről szólnak, de az is előfordult, hogy az ügyészség parancsára rajtaütésszerű házkutatásokat tartottak a cégek munkatársainál. Azt is hozzátették: az Európai Unió, ahol mindez történik, nem tesz semmit a botrányos gyakorlat ellen.
Nem, vagy csak név nélkül nyilatkoztak a cégek, mert félnek az Orbán-kormány bosszújától.
A válaszoló cégek, csak úgy nyilatkoztak, ha nem nevezik meg őket, de sokan teljesen elzárkóztak a lap megkeresésétől, mert félnek az állami retorzióktól. Annyi kiderült, hogy a kormányzati intézkedések az építőanyag-ipar, az energetika, a távközlés, az élelmiszer-kereskedelem és a szállítás-közlekedés területén működő cégeket érintenek főleg.
Ezek a cégek azért jöttek hazánkba, mert Magyarországon korábban számukra kedvező befektetési feltételek voltak, ők pedig cserébe munkahelyeket teremtettek a magyarok számára. A cikk szerint ez Orbán 2010-es hatalomra jutása után is még sokáig így maradt. A helyzet a rendeleti kormányzás 2021-es bevezetése után változott meg, amikor a kormány szorítani kezdett a hazánkban működő külföldi vállalatok helyzetén, és nyilvánosan is kimondta: csökkenteni kívánják a külföldiek piaci részesedését. Ez nagyon jól beleillik a Fidesz nemzeti narratívájába, de tudjuk, hogy valójában más áll a háttérben.
A Heidelberg visszautasított egy "visszautasíthatatlan" ajánlatot, erre 90 százalékos különadóval büntették.
A Frankfurter Rundschau a Magyarországon a '90-es évek óta cementtel kereskedő cég példáját hozza fel: a cég 2022-ben a konszern kapott egy átvételi ajánlatot, amit visszautasítottak, erre 90 százalékos bányajárulék megfizetésére kötelezték. A Heidelberg magyarországi leányvállalata ennél fogva veszteségessé vált, ráadásul az állam a cementtermékek árát is hatóságilag szabályozta.
Az E.ON Hungária Csoport kész akár 1 milliárd eurót befektetni a magyar áramhálózatba, de kiszámítható keretekre van szükségük.
Tisztességes feltételek mellett az energetikai vállalat kész lenne egymilliárd eurót befektetni a magyar infrastruktúra korszerűsítésébe, de tavaly rendeletben arra kötelezték, hogy ingyen lássa el árammal a tönkrement Dunaferrt, ami éves szinten 10 százalékos bevételkiesést okozott az E.ON-nál. Az vállalatnál továbbra is bíznak abban, hogy az állammal folytatott tárgyalások eredményre vezetnek.
A lap szerint a Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága egyre nagyobb aggodalommal figyeli a dolgok alakulását, és a magyarországi ügyek illetékese megállapította, hogy Magyarországon nem csak a német, de az osztrák, francia cégek beruházásai is veszélyben vannak.
A beszámoló szerint egyelőre nincs európai szintű megoldás, az ellenlépés megkésett, és most is lassan halad. Az EU-s pénzek befagyasztása és a kötelezettségszegési eljárások csak hosszú távon állíthatnák meg Orbánt.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mészáros Lőrinc, a Puskás Akadémia elnöke (k) a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Aréna nyitóünnepségén 2014. április 21-én. MTI Fotó: Beliczay László)