Folyamatosan duzzad a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének (BKFSZ) létszáma, mely fő profilja szerint fogyasztóvédelmi, ha úgy tetszik, önvédelmi szervezet, mert a tagok együttes ereje megvédi őket – közölte keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a civil szervezet elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője. A devizakárosultak ügyét a parlamentben képviselő ellenzéki honatya közölte, Marczingós Lászlóval közös országjárásukon minden vármegyébe, sőt minden járásba el szeretnének jutni.
Z. Kárpát ugyanakkor vészjósló folyamatnak nevezte, hogy míg a kilakoltatások elhalasztására tett végrehajtási kifogások módszerei korábban működtek, az utóbbi hetekben ezek a lehetőségek azonban már nem hatásosak. Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a kormányzat évről évre november 15. és március 15. között rendel el kilakoltatási moratóriumot, de Z. Kárpát szerint jövőre március 15. és az április 12-i választás között „nem valószínű, hogy bárki olyan képsorokkal borzolná a kedélyeket, hogy embereket dobnak ki az otthonukból”. Ezért – fejtette ki –
a követeléskezelők, végrehajtók, és „az egész olajozottan működő kifosztó rendszer” november közepéig szeretné lehető legtöbb ingatlanra rátenni a kezét.
Emlékeztetett, olyan jogi szakemberek, mint Marczingós László vagy Ölveczky István erőn felül, több esetben ingyenesen vállalják ügyek kezelését. Z. Kárpát azt mondta,
a terepmunka ideje jön el,
a kilakoltatási moratórium kezdetéig igyekeznek a lehető legtöbb otthont megmenteni.
A jobbikos politikus elmondta, sok ember van bajban, és kevés a szakember, de arra ígéretet tett, hogy a közösségbe szerveződött devizakárosultaknak sokkal nagyobb érdekérvényesítő erejük lesz, mint eddig. Arra biztatott, hogy az érintettek tudatos fogyasztóként éljenek jogaikkal, tegyék meg panaszaikat, járjanak utána saját jogérvényesítésüknek.
Az ellenzéki képviselő hozzátette,
az ellen is szakmai javaslattal készülnek, hogy a követeléskezelők „fillérekért tudják piaci kofaként adni-venni emberek ingatlanjait és életét”.
A sajtótájékoztatón a devizakárosultak szabadságharcosaként is emlegetett Marczingós László arra kérte a parlamenti képviselőket és a kormányt, hogy vegyék elő a Lex Marczingóst, és tehermentesítsék a magyar bíróságokat. Kifejtette, ha az Európai Unió Bíróságának (EUB) ominózus ítéletét a magyar jogrendbe átültetik, akkor a Lex Marczingósnak köszönhetően nem kell majd minden egyes devizahitelesnek bírósághoz fordulnia.
Mint ismert, az EUB április végi ítélete kimondta, ha egy szerződés tisztességtelen kitétel (például devizavételi- és eladási árfolyam alkalmazása vagy egyoldalú szerződésmódosítás) miatt semmis, akkor azt a fogyasztó akarata ellenére még jogalkotási úton, a devizahiteles törvények (forintosítás) révén sem lehet érvényessé nyilvánítani.
Az ügyvéd felidézte, a Fővárosi Törvényszék elnöke azt mondta, a magyar igazságszolgáltatás anyagi ereje válságban van. Marczingós szerint
az igazságszolgáltatás a jelenlegi peres hátralékot sem képes feldolgozni, erre jönne még rá a több százezer devizahiteles per.
„A törvényhozónak a beavatkozása szükségszerű” – hangsúlyozta a jogi szakember, ezért ismét kérte a parlamenti pártokat, hogy vegyék elő újra a Lex Marczingóst.
A végrehajtási kifogásokkal kapcsolatban megjegyezte, a bíróságnak két nap alatt, soron kívül kellene döntenie a tápiószecsői kilakoltatás kérdésében. „Vajon a Pesti Központi Kerületi Bíróság képes lesz soron kívül eljárni az uniós jog értelmében, megfelelően az Európai Bíróság döntéseinek?” – tette fel a kérdést Marczingós László. Megjegyezte, bízik benne, hogy így lesz, mert egy karhatalommal nehezített kilakoltatási eljárás esetén jóval nehezebb érvényesíteni a fogyasztó jogait.
„Hány ezer, hány tízezer ember kerül még az ősszel abba a helyzetbe, hogy karhatalommal fogják kilakoltatni?”
– jegyezte meg az ügyvéd, aki szerint ezekre egyenként jogi segítséget nyújtani lehetetlen.