Az Európai Bizottság (EB) a gázai humanitárius helyzetre tekintettel szankciókat készít elő Izrael ellen. Erről a biztosi kollégium szerdán döntött és Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője jelentette be a javaslatot – írja az Eurológus. A portál hozzátette, Kallas tájékoztatása szerint
a cél nem Izrael megbüntetése, hanem a gázai humanitárius helyzet javítása.
Az EB úgy látja, Izrael megsértette az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásával kapcsolatos azon alapvető elemeket, amelyeket tartalmaz az EU és Izrael közötti társulási megállapodás, emiatt az EU a szerződést egyoldalúan felfüggesztheti.
A lap Ursula von der Leyen, az EB elnöke közleményét is idézi, mely szerint
„a Gázában naponta zajló szörnyű eseményeknek véget kell vetni. Azonnali tűzszünetre, minden humanitárius segély korlátozás nélküli eljuttatására és a Hamász által fogva tartott összes túsz szabadon bocsátására van szükség”.
Az uniós politikus aláhúzza, továbbra is támogatják a Közel-Keleten a kétállami megoldást.
A tervezett intézkedések szerint szankciókat szabnának ki az extrémista miniszterekre és az erőszakos telepesekre (ez kilent izraeli személyt, valamint a Hamász tíz vezetőjét érintené), és felfüggesztenék az Izraelnek nyújtott kétoldalú támogatást is. Emellett felfüggesztenék az Izraellel kötött kereskedelmi engedményeket is, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Izraelből származó import árukat ugyanolyan mértékben kell vámolni, mint bármely más olyan harmadik ország esetében, amellyel az EU-nak nincs szabadkereskedelmi megállapodása. Ez éves szinten 5,8 milliárd eurós árubehozatalt érint – írja az Eurológus.
A lap emlékeztet, a kereskedelmi intézkedések elfogadásához a tagállamok körében minősített többség kell, míg személyekkel szembeni szankciók esetében egyhangú döntést írnak elő az uniós szabályok. Felidézik, az uniós tagállamok többsége már kisebb-nagyobb mértékben támogatja a szankciókat, de
Magyarország eddig semmilyen, Izraellel szembeni fellépésre vonatozó kezdeményezést nem támogatott.