A Republikon intézet 1000 fő személyes megkérdezésével végzett kutatást május 10-15 között a kínai Fudan Egyetem kapcsán. Az adatfelvételt a Závecz Research végezte, az eredmények reprezentatívak Magyarország felnőtt népességére nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint. Az intézet legújabb gyorselemzéséből pedig az derül ki,
Érdekesség, hogy az egyetemmel kapcsolatos terveket a megkérdezettek nagy többsége ismeri, ami jól mutatja a kérdés fontosságát a politikai közbeszédben. A kutatás alapján elmondható, a kormány tervét a válaszadók kétharmada ellenzi, politikai preferencia szerint vizsgálva pedig az derül ki, a kampusz megépítését
A számok
A tervek szerint az intézmény Ferencvárosban, a Rákóczi híd pesti oldalán épülne fel, azon a 200 hektáros területen, ahol Budapest önkormányzata a Déli Városkapu program diákváros projektjét valósítaná meg.
A Fudan a diákvárosnak szánt terület jelentős részét elfoglalná, s nagyjából 440 milliárd (korábbi információk szerint 540 milliárd) forintból épülne. Ennek jelentős részét kínai hitelből valósítanák meg. A fővárosi önkormányzat szintén ezen a területen – a kínai kampusz nélkül – szeretné felépíteni a diákvárost, melynek többek között része lenne szabadidős park, sportpálya, valamint hallgatói központ is.
„A főváros és Ferencváros nem enged, nem adjuk a Diákváros egyetlen négyzetcentiméterét se"
„A főváros és Ferencváros nem enged, nem adjuk a Diákváros egyetlen négyzetcentiméterét se" - írja saját közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester. Karácsony Gergely öt pontban foglalta össze, hogy milyen problémái vannak az egyetemmel kapcsolatban. 1. A magyar gazdaságnak, mert hosszú időre, hátrányos feltételek mellett adósítaná el az országot - erről szól 15 neves magyar közgazdász állásfoglalása; 2.
A válaszadók 63 százaléka, csaknem kétharmada értesült a kormány Fudan Egyetemmel kapcsolatos terveiről. Ez az arány viszonylag magasnak számít, amikor ilyen típusú politikai ügyek ismertségét vizsgálják, olvasható az intézet elemzésében. A Fudan története tehát széles körben ismertté vált, így valóban a hazai politika egyik meghatározó ügye.
Arra a kérdésre, hogy az eddigi ismeretek alapján támogatják vagy sem az egyetem megépülését, a megkérdezettek azt általánosan elutasították: a válaszadók nagy többsége (66 százalék) inkább elutasítja a kampusz megépülését, a támogatók aránya 27 százalék.
Úgy tárgyalják a Fudan-törvényt, hogy az Orbán-kormánynak fogalma sincs róla, mennyi kínai hitelt kell felvennie
Csütörtökön megkezdődött a Fudan kínai egyetem Budapesten történő megépítéséről szóló törvény parlamenti vitája, amely során számos érv és ellenérv hangzott el, de a legjobb mégiscsak a fideszes Mátrai Mártáé - a veterán politikus ugyanis leszögezte: a kínai állam nem támad. Mindenesetre az álláspontok nem közeledtek egymáshoz.
Arányok a politikai hovatartozás függvényében
Az ellenzéki összefogás szavazói egyértelműen ellenzik a kampusz megépülését: 89 százalékuk nyilatkozta ezt.
A Fidesz-KDNP szavazói kapcsán az mondható el, miközben 60 százalékuk támogatja, a kormánypárti szavazók majdnem egyharmada azonban elutasítja a kampusszal kapcsolatos terveket. A kormány elképzelése tehát még saját szavazóinak körében sem arat osztatlan sikert.
A Republikon elemzésének végén arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2022-es választásokhoz közeledve egyre fontosabb megvizsgálni a bizonytalan szavazók véleményét is. Az eredményekből pedig az derül ki, a pártkötődéssel nem rendelkező szavazók ebben a kérdésben szinte ugyanúgy gondolkodnak, akár csak az ellenzékiek: négyötödük (79 százalék) elutasítja a kormány tervét, s csupán 15 százalékuk támogatja.
Közgazdászok is bírálják a Fudan Egyetem kampuszának Magyarországra települését
Tizenöt szakember írta alá azon közleményt, melyben nem értenek egyet a kínai Fudan egyetem kampuszának Magyarországra településével. Meglátásaik szerint: A magyarországi kampusz nem a kínai fél tőkebefektetéseként és kockázatvállalása mellett valósulna meg, hanem a magyar állam által Kínától felvett hitelből, vagyis a magyar állampolgárok pénzéből épülne Kína számára, a kínai érdekek szolgálatára.