Az EFOTT fesztivál egyik üde színfoltja az a baráti társaság volt, amely humorral igyekezett feldobni a civil tér megszokott hangulatát. A csütörtöki napon óriási közönségsikert aratott a fesztiválozók körében, amikor a GRDG Nation egy flashmobot szervezett annak érdekében, hogy nagyobb Fudan egyetemet szeretnének. De a többi napon sem maradtunk humor híján. Akadt egy igen sajátos nemzeti konzultáció, illetve egy szexuális propaganda nap is. Ráadásul, 1-2 kivételtől eltekintve a politikai pártok ifjúsági szervezetei is jó néven vették a bohém szórakozást. De mi az GRDG Nation? Van-e a közük a Kétfarkú Kutyapárthoz? A szervezet három vezetőjével készítettünk interjút.
Mikor és milyen céllal jött létre a GRDG Nation, és mit takar ez pontosan?
- Internetes közösség vagyunk a hétköznapokban. A GRDG Nation egy Facebook-csoport, -oldal és Instagram-oldal. Nincs kimondottan szervezet mögöttünk, de minden évben azzal a céllal jövünk a Civil térre, hogy felkavarjuk a vizet, kicsit kimozdítsuk a komfortzónájából a civileket. Mindenki egy csomó nemes célért van itt, sokszor nehezen tudják átadni ezeket az embereknek. Szerintem mi pont ahhoz teszünk hozzá, hogy a civil tér egy fokkal izgalmasabb legyen. Az a célunk, hogy egy kicsit aktívabb élet legyen a Civil téren belül is. Próbáljuk megmozgatni a szervezeteket is, az embereket főleg, s közben jól érezzük magunkat.
Szándékosan akartok humorral közelíteni az emberek felé?
- Humorral akarunk közelíteni? Határozottan!
Milyen a fogadtatás, egyrészt a pártok részéről, másrészt a civilek vagy a fesztiválozók részéről?
- Vegyes. Vannak páran, akik nem szeretnek minket. Vannak, akik abszolút elfogadóak, de politikailag nem kívánunk sehová belefolyni. Ez puszta cinizmus. A pártok részéről is vegyes.
- Aki megismer minket, az általában megszeret minket. Első ránézésre sokan azt látják, hogy egy rakás hülyegyerek csinálja a műsort, és ez mégiscsak a Civil tér. Ha valaki ide becsatlakozik és részt vesz a programokban, az megismerhet 20-30 másik standot.
- Fontos szokott lenni az emberek számára, hogy aktív, vicces programokban tudjanak részt venni, és ha ezt szolgáltatni tudjuk nekik, akkor utána általában jó szájízzel távoznak. Szeretnek kreatív dolgokat csinálni, például rajzolni, aminél mindegy mit, a hogyan a lényeg.
Gyakran össze szoktak téveszteni titeket a Kétfarkú Kutyapárttal, vagy van egyáltalán hasonlóság?
- Próbálnak hozzájuk hasonlítani, mert néha megkérdezik, "ti is olyan vicces párt vagytok?", de mi nem vagyunk párt.
- Szerintem, ha eljönne ide a Kétfarkú Kutyapárt, akkor mondjuk füzeteket osztogatnának, amikben matricák vannak, vagy labdákat és napszemüvegeket adnának. Tehát ez az alap civil teres hozzáállás. Mi is osztogatunk néhány dolgot, matricát, amin megtalálhatják az elérhetőségünket. Nálunk az aktív, kreatív programokon van a hangsúly. Eszméletlenül poén, annyi energia van benne.
- Szerintem nagyon egyszerű szokott lenni a Civil tér az ilyen fesztiválokon. Nem mindig visznek bele annyi energiát, vagy nincs annyi mozgásterük, hogy csináljanak olyan programokat, ami le tudja kötni az embereket akár tíz percre is. Nagyon fontos, mennyi ideig tudnak figyelni egy dologra az emberek.
A csütörtöki, „nagyobb Fudanért" tüntetésnek mi volt a célja, és miért pont a Fudan Egyetem?
- A célunk itt az, hogy minden napra legyen valami változatosság a programban, napi tematika szerint. A csütörtöki napon „kínai kommunista" téma volt. Van olyan párt, amire sokszor ráaggatják, hogy vannak kommunista vonatkozásai, és ez rengeteg poénra ad lehetőséget. S ha már Kína, akkor egyértelműen most Fudan a legfelkapottabb téma. Elkezdtünk aláírásokat gyűjteni egy nagyobb Fudanért: öt pontban határoztuk meg, hogyan szeretnénk ezt megcsinálni, és nagyjából százan alá is írták már.
- Szóval a baromságra nagyon ugranak az emberek. Ők is tudják, hogy nem gondoljuk komolyan, mégis beszállnak a buliba.
- Úgy gondoltuk, ha már ennyien aláírták, menjünk és vonuljunk fel.
Ahogy láttuk, egész sokan részt vettek rajta.
- Igen, egész sok külsős is, ami jó, nyilván mi se aggódunk azon, hány ember fog eljönni. Van olyan, aki már második napja van itt, ő valószínűleg nagyon kedveli a standunkat. Igazából az EFOTT nem feltétlenül az a fesztivál, mint a Sziget, ahol az ember minden perce le van kötve: artisták, tűzijáték, színház és így tovább. Szóval ez egy plusz szórakoztatási platform bőven elfér, és szerintem bevonzza az embereket, mint egy vákuum.
Fesztiválokon kívül is meg szoktatok jelenni, ha igen, hol és mikor?
- Mivel minket nem nagyon hív el senki, ezt saját zsebünkből saját magunkat és másokat szórakoztatunk, s ezáltal nem igazán tudunk sok helyre eljutni. De lesznek kisebb események, akár csoporttalálkozók.
- Teljesen hobbiként kezeljük a dolgot. Mindannyiunknak van nappali állása emellett.
- Az lenne a legkirályabb, ha valaki ebben észrevenne valamilyen potenciált, és ezt a modellt, amit csinálunk évről évre, azt mondaná, hogy ő ezt fel tudja használni. Mi pedig azt felelnénk, hogy jó, nagyon szívesen csináljuk. A fesztiválozáson, bár nagyon szeretjük a koncerteket, ez a napközbeni tevékenység überelhetetlen: a kapcsolatok, a hangulat. Annak, hogy átültessük ezt fesztiválon kívüli platformra, még nem találtuk meg a módját.
Mondhatjuk, hogy ez is a közösségi célotok, amit megfogalmaztatok?
- Igen. Most igazából az internetes felületeink közösségének a növelése az elsődleges cél. Nem fektetjük ezt annyira kapitalista alapokra, mint más influenszerek. Mindenesetre egyre nagyobb volumenű lesz az egész.
Mióta vagytok, miért épp ez a nevetek és miért pont ez a színösszeállítás?
- A névről sajnos nem árulhatunk el sokat, ez titok, és mindenkinek egy saját út, hogy erre rájöjjön. A pólónak nincs köze a Pride-szivárványhoz, de ha ebben a témában szeretne valaki egy extravagáns szettet, akkor szombaton a szexuális propagandanap alkalmával erre biztosan rácáfolunk.
- 2014 óta csináljuk ezt az egész dolgot, egy egyetemista csoportból indult közösségként. A színválasztás főleg azért ilyen, mert négy éve úgy gondoltuk, hogy a batikolt pólók jól néznek ki. Kinéztünk egy rendezvényre, ahol egységesen megjelentünk.
- A pólók kapcsán úgy gondoltuk, valamilyen versekkel kéne ezeket ellátni, de a batikolt pólókra nagyobb volt a kereslet a fesztiválon.
Csütörtökön Fudan, pénteken konzultáció, szombaton meg szexuális propagandanap?
- Igen, a mai nap volt a legsikeresebb, de az első nap középkori téma is volt. Rapp-párbajra is sor került, egyes pártok is részt vettek rajta. Nagyon örülünk annak, hogy egy kivételével minden párt ifjúsági képviselte magát ezen a megmérettetésen.
Mi lehet az oka, hogy a humor is már politika-centrikus, és már semmivel sem lehet viccelni? Ha pedig mégis viccelődik valaki, annak általában sértődés lesz a vége. Mi történt, hogy a közéletből kiveszett a humor?
- Ez egy jó hosszú beszélgetés lehetne, szerintem egy podcast adást erről le lehet forgatni. Hirtelen az jut eszembe, azt látom, hogy az emberek kezdenek a szélsőségek felé tolódni. Annyira kétoldalú a dolog, hogy az egyik oldal a másikkal viccelődik és fordítva, így nehéz. Leginkább a baloldali mentalitásúak szokták azt mondani, hogy nem tolerálja a viccelődést annyira, ami szerintem igaz. Viszont mi ezen a héten ennek az ellenkezőjét is megtapasztaltuk, hogy az, akik szélsőségesen jobboldaliak, ők voltak az egyedüliek, akik rosszul reagáltak.
- Szerintem nagyon fel vannak fújva a dolgok a különböző médiumok által, és emiatt az emberek sokszor túlreagálnak valamit, aminek valódi hírértéke nincsen, de klikkelést lehet belőle csinálni. S ezek nagyobb visszhangot tudnak generálni, míg a valóságalapja a reakciónak nem olyan mértékű.
(Az interjú az EFOTT fesztiválon készült augusztus 13-án, pénteken.)