Megéltünk már törököt és osztrákot, németet és oroszt, és még mindig itt vagyunk. Élünk és virulunk, van saját zászlónk, himnuszunk, forintunk és kormányunk, a kérdés már csak az, hogy minek. Miért veszünk el a kötelező szimbólumokban, közben feladva azt a valódi nemzeti minimumot, hogy kiállunk érdemeink, értékeink mellett?
Magyarország még mindig a felvidéki határon megállított államfők, a sokszázezres nyugdíjjal éldegélő ÁVH-sok, a titkosszolgálati múlttal is hatalomban maradók, a MÁV-ot őrült haszonlesőkkel pereskedni hagyók, a határon túli magyarságot kihasználók országa, amivel bármit meg lehet tenni,
mert ez a kutya nemhogy nem harap, de még ugatni is hülye.
A románokat lenézzük, holott bennük legalább volt annyi, hogy falhoz állították testvéreik gyilkosait, és most is van bennük annyi, hogy 20 évre ítélnek el egy gyilkos kommunista börtönparancsnokot. Eközben mi felfüggesztettet adunk az '56-os forradalom utáni vérengzésekért felelős Biszku Béla belügyminiszternek, a 18 éves Mansfeld Pétert kivégeztető Mátsik György vérügyész ellen pedig el sem merjük indítani az eljárást.
Mitől várnánk tiszteletet ezek után? Üzengető óriásplakátoktól meg guccsitáskás, újgazdag hülyéktől?
Nagyhangú férfiak, vernyákoló nők, semmit sem tudó fiatalok, mindent elfelejtő öregek – ezekből épül a nemzeti öntudatot kihalni engedő, az összetartozás vágyát nem ismerő, a sajátjaink felé kínált lojalitást sajnáló társadalom, aminek javát jobban érdekli az esti álvalóságshow sztorija, mint a nagyszüleit félelembe taszító bűnösök igazságos elszámoltatása. Sőt: nemcsak hogy jobban érdekli, hanem csak az érdekli - és semmi más.
Persze nem kell mindenkinek értelmes embernek lennie. Ha így lenne, meg is szűnne ez a fogalom. De azt azért elvárhatnánk, hogy legalább az ország mindenkori vezetése olyan emberekből álljon, akik mernek lépni, dönteni, álmodni, szent ügyeket elérni. Mernek konfliktusokat felvállalni, majd bravúrosan hasznot húzni belőlük. Legalább erkölcsileg, ha másra nem futja.
De ez urambátyám pártkatonákkal nem fog menni. Ehhez emberek kellenek. Fent is, és bizony lent is.