Január 25-én tartja tisztújítását a Jobbik, a küldöttek két elnökjelölt és 16 alelnökjelölt közül választhatnak. Gyöngyösi Mártont, a Jobbik európai parlamenti képviselőjét újra felkérték az elnökhelyettesi feladatra. A politikust terveiről, céljairól és programjáról kérdeztük.
Miért vállalja a megmérettetést?
2006-ban Vona Gábor meghívására érkeztem a Jobbik közösségébe és 2010-ben ugyancsak az ő felkérésére indultam el országgyűlési képviselőjelöltként, hogy a Parlamentbe bekerülve a Jobbik külpolitikai irányvonaláért feleljek. Ezután nagyon sokáig leginkább, mint szakpolitikus erősítettem a Jobbikot és nem viseltem párttisztségeket. 2018 áprilisában Sneider Tamás kért fel arra, hogy egy kritikus helyzetben vállaljak el egy feladatot és a kongresszuson induljak el elnökhelyettesnek.
Szándékosan mondom, hogy felkérésre és egy feladatra jelentkeztem, nem pedig posztra, hiszen a korábbi szakpolitikusi tevékenységem során sem volt hiányérzetem a munkámat illetően.
Úgy gondolom, hogy a rám bízott feladatot sikerrel elvégeztem, hiszen megakadályoztuk, hogy a Fidesz beépített ügynökeivel és gigabírságaival lerombolja a közösségünket.
Különösen nagy elismerés volt számomra, hogy ezek után Jakab Péter arra kért, folytassam munkámat a párt elnökhelyetteseként. Pétert nagyon tehetséges politikusnak tartom, aki nem csak kiváló szónok, de jól ismeri a magyar emberek gondjait, hiszen évekig pedagógusként dolgozott Miskolcon. Péter ráadásul egy nagyon jó csapatot rakott össze: nyolc olyan alelnökjelöltet ajánlott a tagság figyelmébe, akik a maguk szakterületén már bizonyítottak.
Úgy gondolom, hogy Péter vezetésével egy stabil és határozott elnökség állhat fel, amely az elmúlt közel két év nehézségei után ismét növekedő pályára állíthatja a Jobbikot. Én ehhez szeretném hozzátenni ismereteimet és tapasztalatomat.
Mit kíván elérni politikai közösségében?
A magunk mögött hagyott időszak a megőrzésről szólt: egy épülő diktatórikus rezsim támadásait kellett kiállnunk úgy, hogy korábbi vezetőnk már nem volt közöttünk. Ezt a feladatot a leköszönő elnökség elvégezte és számos területen még előre is tudott lépni. Ahhoz azonban, hogy a Jobbik a 2020-as években is meghatározó politikai erő maradjon, fontos külső és belső reformokra is szükség van.
Én egy érdemelvű pártot szeretnék építeni, ahol a kemény munka a legfontosabb érték és a szakmai alázat a legnagyobb erény.
Mindehhez fontos, hogy meglegyen a megfelelő szellemi alap is persze: ez pedig az a keresztény-konzervatív, nemzeti eszmeiség, melyet magunkénak vallunk.
Mi a programjának üzenete?
Szilárd értékrendi alap és kitartó munka. Úgy gondolom, hogy a változást mindig magunkon kell kezdeni. Én egy jobban működő, frissebb és az emberek mindennapi problémáira reagáló Jobbikot szeretnék látni, hiszen ez a feltétele annak, hogy a Jobbik egy igazságosabb és szabadabb Magyarország felépítésének résztvevője lehessen.
Tudom, hogy a 2018 óta eltelt nehéz időszak sokakat arra sarkallhat, hogy visszafelé tekintsenek és ahhoz hasonlítsák most a Jobbikot, hogy milyen volt hat, vagy tíz éve. Én azonban úgy gondolom, hogy előre kell nézni és a jövőben keresni a lehetőségeket.
Ha pedig keresztény és nemzeti értékekről beszélünk, akkor le kell szögezni, hogy mi nem saját magunkat akarjuk szórakoztatni a magunkra aggatott címkékkel.
Nekem a valódi kereszténység és a valódi nemzeti értékek azt jelentik, hogy valóban mind a 13 millió magyar embert szolgálnunk kell. Ha valaki ezt nem érzi magáénak, énekelhet akár könnyekig meghatódva is a nemzetről: hamisan fog szólni. Nem az a kérdés, hogy ki mit gondol összetett politikai összefüggésekről, hanem az, hogy miben segíthetünk?
Mire büszke eddigi pályafutása, közéleti tevékenysége során?
Idén lesz tíz éve, hogy először léptem át képviselőként a Magyar Országgyűlés küszöbét és immár több mint fél éve vagyok az Európai Parlament tagja. Ezalatt a tíz év alatt sok dolog történt, amelyre büszkének lehet lenni. Részese lehettem annak, ahogy egy a Parlamentbe frissen bekerült, fiatal és időnként meggondolatlan csapatból a Jobbik egy érett, komoly párttá vált.
Büszke vagyok a béruniós kezdeményezésünkre, mellyel felhívtuk Európa és a magyar közvélemény figyelmét is az európai országok közötti ordító jövedelmi különbségekre és amelynek során sok új szövetségest szereztünk ahhoz a küzdelemhez, amelyet egy igazságosabb Magyarországért és Európáért folytatunk.
2018 nyarán nem sokan fogadtak volna arra, hogy a Jobbik tényező marad a magyar politikában, de mi felálltunk a legnehezebb helyzetben is és folytattuk a munkát, aminek a gyümölcse a 2019. októberi siker az önkormányzati választásokon. Óriási eredmény, hogy túl tudtunk lendülni azon a levertségen, amelyet tavalyelőtt éreztünk. Ehhez magam is igyekeztem hozzátenni a magam részét.
Az árulókkal könyörtelenül leszámoltunk, a párt költségvetését stabil alapokra helyeztük és megújítottuk a kommunikációs eszközeinket, nem utolsósorban pedig készítettünk egy olyan európai parlamenti programot, amely hosszú évekre útmutatóul szolgálhat számunkra. Noha a 2019 májusi eredmény magán viseli két gigabírság és az ellehetetlenítésünket célzó támadások nyomait, az azóta eltelt időszakban a nemzetközi színtéren is sikerült megújítani a Jobbikról kialakult képet és megmutatni, hogy a demokratikus Magyarország nem képzelhető el egy valódi jobbközép politikai közösség nélkül.
Hol látja a Jobbik szerepét, feladatát a közeljövőben, 2022-ben?
Az önkormányzati választások megmutatták, hogy az ellenzéki koordinációnak nincs alternatívája. Aki az együttműködést gyengíti, vagy akadályozni próbálja bármilyen indokkal, az akarva-akaratlanul is a Fideszt segíti.
Az ellenzéki koordináción belül ugyanakkor szükség van egy jobbközép pólusra, amit a Jobbik tud képviselni.
Én úgy gondolom, hogy a legfontosabb feladatunk az, hogy azon dolgozzunk, hogy Magyarország újra visszatérjen az európai demokráciák közé, egy igazságosabb és szabadabb ország legyen. A sikeres munkához azonban tovább kell erősödnünk és minden választókörzetben erős csapatra van szükségünk, hogy az ellenzéki koordináción belül minél több esélyes képviselőjelöltet tudjunk felállítani.