Holocaust-Mátyás király: 5-0

Az elmúlt öt esztendőben öt holokausztról szóló filmet támogatott a Nemzeti Filmalap, Mátyás királyos filmre nem adtak pénzt. 

Dúró Dóra, a parlament kulturális bizottságának jobbikos elnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján csúfos kudarcként értékelte a Nemzeti Filmalap tevékenységét. A politikus felidézte: az elmúlt öt évben egyetlen magyar történelmi film sem készült. 
 
Illetve készült több is, de a jelek szerint a döntéshozók szerint a közönséget csak múltunk egy bizonyos szakasza érdekli. Eltalálták, 
a II. világháborúról, illetve annak is az utolsó egy évéről van szó.
A politikus példaként említette Szász János Nagy Füzetét, A Saul fiát, a holokauszt túlélőkről szóló Hajnali lázat, és a hasonló témájú Hazatérést. De kapott támogatást a menekültekről szóló Állampolgár, és a vidéki homoszexuális pár szerelmét feldolgozó Viharsarok is. A legtöbb pénz eddig Goda Kriszta fimjére, a Veszettekre jutott, amiről amúgy a rendező számtalanszor elmondta már, hogy nem a Magyar Gárdáról szól, de a fősodratú média azért nem tett le arról, hogy a messianisztikus küldetéstudattal megvert kisvárosi Rambo-szekta sztoriját összemossák a Gárdával. De nem maradhatott ki a szórásból a magyar filmipar mestervamzere, Szabó István sem, aki n+1-szerre is szembenéz a múlttal a Sins of the father (Az apa bűne) című alkotásban. Persze nem a saját besúgói karrierjével, hanem naná, hogy a nácizmus sötét árnyaival küzd meg. Ezzel együtt tehát az elmúlt öt évben öt holokauszt-tematikájú, vagy valamilyen formában a zsidóüldözést bemutató film kapott támogatást. 
 
Erre persze mondhatnánk azt, hogy nem is olyan sok - ha nem lennének ott a mérleg másik serpenyőjében az elutasított pályázatok. Ugyanis a nyertes alkotásoknál is érdkesebb azoknak az elvetélt ötleteknek a listája, amelyeket a Filmalap kuratóriuma elutasított. Dúró Dóra elmondta: támogatás híján 
nem születhetett meg többek között a Toldiról, Bethlen Istvánról, Munkácsy Mihályról, Tisza Istvánról, Mátyás királyról, illetve a Fekete seregről szóló film sem. 
A Filmalaptól egyetlen olyan történelmi film kapott dotációt, amely nem a II. világháború, illetve a holocaust idején játszódik:
az izraeli-magyar koprodukcióban készülő Salamon király legendája című rajzfilm. 
Az ellenzéki politikus sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzeti identitást erősítő, nagy költségvetésű történelmi játékfilmek nem készültek, s megszűnt a Magyar Történelmi Film Alapítvány is.
 
Dúró Dóra azt is kifogásolta, hogy Andy Vajna, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos "nem áll meg", és a médiában is igyekszik teret hódítani. Magyarországnak a kultúrában sincs szüksége oligarchákra - szögezte le.
 
A jobbikos politikust kérdezték az LMP-nek az offshore cégekbe mentett vagyonokról szóló törvényjavaslatáról is. Dúró Dóra azt felelte, hogy minden indítványt támogatnak, ami előmozdítja a közélet tisztaságát.