A részeredmények szerint a vasárnapi fehéroroszországi választáson húsz év óta először került be két ellenzéki politikus a parlamentbe, mindketten nők. Egyikük Anna Konopackaja, az Egyesült Polgári Párt jelöltje, a másik pedig Jelena Aniszim, a Fehérorosz Nyelvi Társaság nevű szervezet helyettes vezetője.
Az ellenzékiek szerepvállalása semennyire nem fogja átrendezni a parlamenti erőviszonyokat, de azt mutatja, hogy a hatóságok némileg engednek a Nyugat demokráciakövetelésének.
Az alsóház 110 parlamenti helyéért 448 jelölt indult, és hétmillió szavazásra jogosult polgár adhatta le voksát közel hatezer választókerületben. Az ellenzékiek a korábbiakkal ellentétben ezúttal nem bojkottálták a választást, de csekély reménnyel veselkedtek neki a megmérettetésnek, mivel a testületben 1996 óta nem voltak ellenzéki képviselők. Elemzők szerint a választási kampányra vonatkozó korlátozások, és a média feletti állami ellenőrzés még mindig kizárja az igazságos választások megtartását Fehéroroszországban.
A választás eredményét nem is fogadja el minden ellenzéki erő.
"Nem tudjuk elismerni a képviselőházi választás eredményeit, és nem tudjuk elismerni azt sem, hogy a választási kampány szabad, átlátható és demokratikus lett volna"
- közölte újságírókkal hétfőn Jurij Gubarevics, a Szabadságért ellenzéki mozgalom egyik vezetője.
Vitalij Rimasevszkij, a Fehérorosz Kereszténydemokrácia nevű, megalakulás alatt álló párt társelnöke pedig azt hangoztatta, hogy az új parlament nem lesz legitim, mert túl alacsony volt a részvételi arány. A központi választási bizottság hivatalosan 74 százalék feletti részvételről számolt be.
Az ellenzéki képviselők azt állítják, hogy "dokumentált bizonyítékaik" vannak a választási csalásokról. Gubarevics kifogásolta továbbá, hogy a képviselőjelölteket a hatalom "jelölte ki", szavai szerint mind a 110-et - tehát úgy véli, a két ellenzéki jelölt is a hatalom jóváhagyásával ülhet be a törvényhozásba.
Szergej Lebegyev, a Független Államok Közösségének tagországai által küldött 334 fős megfigyelőcsoport vezetője viszont azt mondta, hogy a vasárnapi választás
a korábbiaknál nyitottabb, demokratikusabb és jobban szervezett volt.
Az ország élén Aljakszandr Lukasenka egykori kommunista párttitkár és kolhozelnök áll, 1994 óta rendületlenül. Az elnököt "Európa utolsó diktátoraként" is emlegetik, kormányát az ellenzéki csoportok és a független média elnyomása miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió több gazdasági és utazási szankcióval sújtotta.