Szerint gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák, és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.
Az egykori bíró azt mondta: semmilyen szinte nem szóltak bele a döntéseibe, ám így is befolyásolni tudták a rendszert.
„Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.”
Bírósági tárgyalás nélkül pedig ítélet sincs
Kevizki példaként az Elios-ügyet hozta fel, ahol bűncselekmény hiányában megszűnt a nyomozás. Szerinte előre látható volt, hogy egyetlen kollégája elé sem kerül az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény, mert ha nincs vádemelés, nincs ítélet sem.
„Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján”
– mondta Keviczki, aki szerint 2010 előtt is voltak hasonló ügyek, de azóta felerősödött ez a jelenség.
Szerinte a morális válságot jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását 3 év alatt 3 megbízott vezető töltötte be, és most nem pályázik rá senki. Ugyanakkor „a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is” – mondta Keviczki.
(Válasz Online - 444)