Ami az Olaszországba, illetve Görögországba már eljutott menekültek ügyét illeti, erről még tovább folynak az egyeztetések - tette hozzá de Maiziere. Korábbi tervek szerint 40 ezer ilyen menekültet vennének át a két említett országtól a többiek, de az erre nézve kidolgozott kvótajavaslattal többen nem értenek egyet - tette hozzá a német belügyminiszter.
Július elsején Luxemburg vette át fél évre az EU soros elnöki tisztségét. A miniszteri szintű EU-tanácskozások hagyományos rendje szerint a hivatalos tanácsüléseket Brüsszelben, az úgynevezett informális, kötetlen találkozókat pedig a mindenkori elnökségi országban tartják. Ez utóbbi találkozók - amelyek közé tartozott a mostani belügyminiszteri eszmecsere is - lényegében attól informálisak, hogy a résztvevők nem hoznak hivatalos döntéseket. A politikai egyeztetések sorában azonban így is fontosak az ilyen találkozókon létrejövő nem hivatalos megállapodások.
Az Európai Bizottság tavasszal olyan javaslatot dolgozott ki, amely előirányozta egyfelől 20 ezer elismert menekült - főleg a lakóhelyükről polgárháború miatt kényszerűen távozó szíriaiak és eritreaiak - betelepítését az unióba. Ezeknek az embereknek a befogadását az EU-országok meghatározott kvóta szerint vállalnák. Ez ügyben született most ezek szerint nem hivatalos megállapodás a miniszterek között.
A brüsszeli bizottság a kvótát úgy alakította ki, hogy 40 százalékos súllyal vette figyelembe a tagország lélekszámát, szintén 40 százalékos súllyal a GDP-jét, 10 százalékos súllyal azt, hogy 2010 óta a tagállam népességarányosan hány menekültet fogadott be, valamint szintén 10 százalékos súllyal azt, hogy a tagállamban mekkora a munkanélküliségi ráta. Az első két tényező értelemszerűen a kvótát növelő, az utóbbi kettő a kvótát csökkentő szempont.
A másik európai bizottsági javaslat azzal volt kapcsolatos, hogy a tavasszal rendelkezésre álló statisztikai adatok fényében Brüsszel úgy látta, Olaszországra és Görögországra aránytalanul nagy migrációs nyomás nehezedik. Az uniós javaslattevő testület ezért azt indítványozta, hogy hasonló kvóta szerint ettől a két EU-tagállamtól a többi 26 vállalja át 40 ezer ember befogadását, vagyis ennyi menekültet költöztessenek át - 24 ezret Itáliából, illetve 16 ezret Görögországból - más tagországokba.
Nem kéne minket elfelejteni
Időközben azonban uniós szinten is teret nyert az a magyar érvelés, miszerint az utóbbi időben a balkáni útvonalon nagyon megnőtt az érkező illegális bevándorlók száma, tehát Magyarország is kirívóan nagy migrációs nyomás alá került. Az ezt tanúsító újabb adatok nyilvánvalóan azt indokolják, hogy az Európai Bizottság eredeti kvótajavaslata erőteljes módosításra szorul.
Jean Asselborn, aki a luxemburgi kormányban a külügyminiszteri poszt mellett a bevándorlásügyi miniszteri tisztséget is ellátja, a csütörtöki luxembourgi tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón közölte: az uniós kormányok még július vége előtt megállapodásra akarnak jutni a 40 ezer fő átköltöztetése ügyében. Mint mondta, július 20-án esedékes Brüsszelben a tagországok külügyminisztereinek a hivatalos tanácsülése, és az alkalmat kínál majd az egyezség megkötésére.
Asselborn a sajtótájékoztatón külön utalt arra, hogy Magyarország szintén súlyos migrációs nyomás alá került, amit - mint fogalmazott - "el kell ismerni". Közölte, hogy erről konferenciát is rendeznek majd. Thomas de Maiziere kijelentette: Németország a 40 ezer átköltöztetendő közül 9 ezer fő befogadását vállalja. Ez valamivel több, mint az Európai Bizottság kvóta szerinti javaslata, ami 8763 főre vonatkozott.
Magyarországra eközben naponta nagyjából ezer illegális bevándorló érkezik, a rendőrség tájékoztatása szerint szerdán 1091 embert fogtak el a rendőrök.