Mi lehet a megoldás az ingatlanpiacon?

Mi lehet a megoldás az ingatlanpiacon?

Nemrégiben megjelent egy olyan elemzés, amely szerint korunk egyik legjobb befektetése az ingatlan. Ez nem olyan nagy meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy 2010 januárja óta a lakásárak 180 százalékkal nőttek. Ezek alapján még akkor is óriási robbanásról beszélhetünk az ingatlanpiacon, ha megvizsgáljuk a 2010. és 2020. közötti időszakban megfigyelhető 31,87% -os teljes kumulált inflációt is.

De tehet-e bármit az állam a lakásárak megfékezésére, illetve az Orbán-kormány kihasználta-e az itt meglévő mozgásterét az elmúlt 11 évben?

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Nos, szerintem nem. Pályakezdő fiatalként az embernek esélye sincs belátható időn belül egy több tízmilliós hitel önrészéhez elegendő összeget félretenni, vagy akár egy teljes lakás árát összespórolni. Így jobb híján, marad az albérlet, mint a „mamahotelből” kivezető egyetlen út. Már, ha az ember képes kifizetni a bérleti díjakat, amik már a külvárosban is 100-120 ezer forintra rúgnak, ehhez hozzá jön még a rezsi is természetesen.

Átlagosan 1,1 millió forintba kerül egyetlen négyzetmétere egy új budapesti lakásnak

A tavalyi mélypont után ismét magára talált az újépítésű ingatlanok piaca, 2021 első fél évében Budapesten 111 társasházi projektben közel 4200 lakás értékesítése indult el, ami időarányosan 80 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest - közölte az OTP Ingatlanpont csütörtökön az MTI-vel.

Már csak azért is elkeserítő a helyzet, mert ha lenne rá politikai akarat, az állam könnyen és hatékonyan szabhatna gátat az elszabadult ingatlanáraknak. Sajnos ennek a szándéknak egyelőre a jelét sem látjuk. Sőt, nehezen lehetne ennél is jobban akadályozni a fiatalok lakáshoz jutását és egyben családalapítását, ami az elvileg nemzeti -és családbarát kormányzat 11. évében egészen érthetetlen. Ugyanakkor, nem szeretném elvitatni az ezen a területen történt minimális előrelépéseket sem. Itt van például, a sokat emlegetett családi otthonteremtési kedvezmény, vagyis a CSOK. A program alapvetően üdvözlendő és támogatandó, hiszen a hivatalos honlap szerint is azt a célt szolgálja, hogy a családok könnyebben jussanak ingatlanhoz.

A gyakorlatban ez kevéssé valósul meg, hiszen a potenciális igénylők köre meglehetősen szűk, ráadásul abban az esetben, ha valaki 4(!) gyermeket vállal és egy használt lakás vásárlására vagy bővítésére szeretné igénybe venni a támogatást, akkor is mindössze 2,75 millió forintot igényelhet legfeljebb. Ez azt jelenti, hogy a vásárolni kívánt lakás akár 3-4%-át is fedezni tudja ennek a támogatásnak a segítségével.

Ezt óriási segítségnek beállítani minimum túlzás.

Érdemes az ellenzéki térfélen megjelenő javaslatokra és programokra is vetni egy pillantást. Ilyen például, a Jobbik által felvázolt "Mi Várunk" program. Ez gyakorlatilag egy bérlakásprogram, ami arra az egészen elképesztő luxusra reflektál, hogy több százezer, akár félmillió üresen álló állami és önkormányzati tulajdonú ingatlan van ma Magyarországon. A Mi Várunk program ezeket a lakásokat célozza meg, ezeket újítaná fel költségvetési pénzből, minősített magyar kivitelezőkkel dolgozva, így pörgetve meg a hazai gazdaságot is. Felújítás után a lakások jó részét az önkormányzatok kezébe adnák, hogy szociális szempontok is érvényesüljenek, a fiataloknak pedig a piaci ár feléért-harmadáért adnák ki, ezzel leszorítva a piaci árakat is.

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

A bérlőknek bizonyos idő után pedig lehetősége lenne a bérleti díjat törlesztőrészletté alakítani, vagyis amennyiben szeretnék, meg tudnák vásárolni az addig bérelt lakásukat. A teljes "Mi Várunk" program a Jobbik számításai szerint nagyjából 200 milliárd forintba kerülne, ami a több ezermilliárdos éves költségvetés mellett eltörpülő szám, viszont a társadalmi haszna az árához képest óriási lenne.

A Jobbik hiába nyújt be 2011 óta módosító javaslatokat a bérlakásprogram elindításáról, ez eddig sajnos nem érte el a kormánypártok ingerküszöbét. Sőt, nem is olyan rég az is komolyan felmerült, hogy a még megmaradt önkormányzati bérlakásokat is megpróbálják kiszervezni a helyi helyhatóságok alól. Szerencsére ez az ötlet nem volt hosszúéletű, köszönhetően az ellenzéki képviselők hathatós tevékenységének és a médiafigyelemnek. Reméljük, a mindenkori kormányzat minél hamarabb nekilát rendezni az ezen a területen fennmaradt adósságát és végre a magyar fiatalok érdekét fogja képviselni – legkésőbb a jövő évi kormányváltás után.

A szerző, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának budapesti elnöke.