Ön az LMP 44. Kongresszusa után szombaton, Keresztes László Lóránt társelnök pedig hétfőn sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a májusi EP-választáson két helyhez juthat az LMP. Mire alapozták ezt?
Három tényező miatt reális ez a célkitűzés. Az egyik a korszellem. Szerte Európában folyamatosan növekszik a zöld pártok támogatottsága, Belgiumban már a két zöld párté a legerősebb pártszövetség, Németországban a második legerősebb párt lett, de a térségünkben is egyre több sikeres zöld párti kezdeményezést ismerhetünk. A másik ok, hogy az LMP tipikusan hajrápárt, '14-ben is 2 százalékon álltunk február végén, és végül meglett az 5 százalék. Harmadrészt, hogy a programunk első helyén a klímaváltozás kérdésköre szerepel, és a kutatások szerint a magyar választók több mint 10 százaléka szerint ez a legfontosabb kérdés az EP-választáson.
Lehet, hogy az EU-ban ilyen a korszellem, de Magyarországon azért ez nem túl hangsúlyos. Sőt, a kormánypártok egészen mást akarnak kihozni az EP-választásból.
Mi ezekkel a gondolatokkal szálltunk síkra már 2009-ben is, és most jutott el oda a nemzetközi politika, hogy ami akkor underground volt, az most a mainstreammé vált. Ezt egyre több szavazó érzi itthon is. De ezt a kihívást nemzetállami szinten nem lehet kezelni, csakis összeurópai szinten lehet választ adni rá.
Milyen egy klímaváltozás elleni program?
Kellene egy olyan klímatörvény, amely átfogóan rendezi, hogy minden egyes fejlesztésben, ahova közpénz kerül, annak legalábbis karbon-semlegesnek kell lennie. Az nem normális, hogy közpénzekből fokozzuk a klímaváltozást. Illetve a három főterületen, a közlekedés-, az energia- és az agrárszektorban kell cselekvési tervet kel meghatározni, amellyel folyamatosan csökkenthető a kibocsátás. Emellett el kell indítani egy erdősítési programot is, Magyarország az egyik legkevésbé erdősített ország az EU-ban, ehhez képest ha a kormány új beruházásba kezd, akkor első lépésként fákat vágnak ki.
De ehhez valahogy meg kellene változtatni a közgondolkodást, hogy mást ne mondjak, még a klímavállalások teljesítése sem halad.
Ahogy a világhírű 16 éves svéd aktivista, Greta Thunberg megfogalmazta, ég a ház. És ha nem kezdjük el oltani, akkor benne égünk, a szó szoros értelmében. Ugyanakkor azzal, hogy a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót, már a mindennapjainkban is érezteti a hatását. Tavaly mindenki látta a Duna apadását, idén mindenki érezheti, hogy a terméskiesések miatt a zöldség-gyümölcs árak kilőttek az egekbe. Nemcsak a városokban tapasztalható a poloskainvázió, a vidéki kiskertekben is lezabálják a termést. Az invazív fajok közül a poloskák az elsők, őket még követni fogják más fajok is. Egyre nehezebb lesz az élet, és nekünk erre fel kell készülni.
Sikerül megállítani 2,5 Celsius foknál a melegedést?
Ez egy óriási jelentőségű kérdés. És különösen a Kárpát-medence kitett ennek. Amíg a világátlag most +0,8 Celsius fok az iparosítás előtti időszakhoz képest, ez a Kárpát-medencében +1,3. Akkor van csak lehetőségünk ezt megállítani, ha mindenki átállítja a gondolkodását, és az egyéni vállalásokon kívül olyan politikusokat választunk, akik komolyan veszik a problémát.
Bekerülnek az EP Zöld frakciójába. Mi lesz a következő lépés?
A bizottsági helyek kiosztása, ami témakiosztást is jelent.
Mit szeretne?
Az előéletemből, az antikorrupciós küzdelmekből kifolyólag a Költésvetési és ellenőrzési bizottságba ülnék be. Ez azért is különösen fontos testület, mert a kormányzat rablópolitikája miatt fennáll a kockázata annak, hogy Magyarországra nem jönnek majd uniós pénzek, mivel a támogatások a folyósítását a jogállami keretek érvényesüléséhez kötötték. Úgy kell átalakítani a finanszírozási rendszert, hogy ezek a támogatások eljussanak Magyarországra, de ne az oligarchák zsebébe, hanem például zöld beruházásokra lehessen pályázni.
Ha már szóba hozta a rablópolitikát, ennek a másik hazai változata a multik esztelen támogatása. A rabszolgatörvény kapcsán Szijjártó Péter el is ismerte, hogy azt németországi autógyárak diktálták le. Ugyanakkor ez a fajta fideszes gazdasági politika az EU érdekében is áll.
Ezeket a harcokat nekünk meg kell vívni. Miközben németek vannak többségben a Zöld frakcióban is, nekünk ki kell mondanunk, hogy csak akkor tudunk érdemi politikai változást az Európai Unióban megvalósítani, hogyha az elkanászodott multikat megszelídítjük. Mert az, hogy a profitot kiviszik innen különböző technikai módokon, miközben a bér harmada, negyede, annak amit ugyanazzal a munkával Németországban meg lehet keresni, miközben a munkaviszonyok, a környezetvédelmi és a munkavédelmi előírások sokkal rosszabbak itt, mint náluk. Nem szabad hagyni, hogy Magyarország és a régió a német gazdaság szolgálója legyen, hogy a német gazdaságnak legyünk a szeméttelepe, mert a félperifériát kihasználva ide lehet telepíteni a szennyező iparágakat.
Ez megváltoztatható?
Kemény szabályozással, igen. A cégek vezetői negyedéves periódusukban gondolkodnak, az államok vezetői négy évesben, de ahhoz hogy sikeresen megállítsuk a klímaváltozást 20 éves stratégiát kell megvalósítani, úgy hogy az elején vannak kellemetlenségek. De ez a túlélésünk feltétele.
Ezzel szemben most ott tartunk, hogy amikor nem olyan rég a német autóipar károsanyag-kibocsátását próbálta volna egy kicsit visszafogni az EU, a magyar kormány tartózkodott.
Ebből látszik, hogy az Orbán-kormányt megvették kilóra. Az, hogy kitömik ezeket a nagy vállalatokat az adófizetők pénzével, és különböző adókedvezményeket kapnak, miközben nincsenek érdemi elvárások velük szemben, hanem csak egy csicskasági versenyt folytat Magyarország a környező országokkal, az hosszú távon a magyar gazdaságot rendkívül kockázatos pályára állította. Rövid távon látszik a GDP-növekedés, a bérnövekedés, de amikor a világgazdasági trend fordul, márpedig a kapitalizmus ilyen, akkor ez a kitettség egy jóval nagyobb pofonnal fog visszacsapni.
Thomas Waitz osztrák zöld párti politikus lapunknak arról beszélt, hogy az ő becsléseik szerint a populista pártok nem fognak előtérbe kerülni. Az Ön várakozásai szerint milyen EP-be fog bekerülni?
Vannak olyan országok, ahol sikeres ez a métely, és van ahol sokkal egészségesebb a társadalom immunrendszere. Szlovéniában hiába pumpált bele Habony Árpád rengeteg pénzt a médiába, hiába másolták le Orbán Viktorék Soros-kampányát, egyszerűen az nem működött. Szerintem nem lesz sikeres az Orbán-féle átalakulás. Az EU-nak épp az a legnagyobb hibája, hogy hagyott kialakulni egy autokráciát az EU-közepén, de most már próbálkoznak az intézményrendszert úgy átalakítani, hogy ilyen ne történjen még egyszer.
A magyar EP-kampányban biztosan kiemelt szerepet kap a bevándorlás kérdése, és korábban Keresztes is azt mondta, hogy ez az LMP-ben is kiemelt téma lesz.
Nem lesz kiemelt téma.
És erről Ön döntött?
A Kongresszus döntött arról, hogy mik legyenek a kiemelt témák.
Miért nem lett az?
A küldöttek túlnyomó többsége úgy döntött, hogy a klímaváltozás, a multik Európája helyett az emberek Európája és az őshonos kisebbségek védelme, például a székely autonómia törekvés támogatása legyenek a legfontosabb témák, amikkel egy zöld pártnak foglalkoznia kell.
Lassan minden pártnak megvan az EP-listája. Önnek tetszett a közös lista ötlete?
Az ellenzéki közös listának akkor van csak értelme, mint ahogy bármilyen együttműködésnek is, ha van közös célkijelölés. De így, hogy a közös cél kitűzése előtt már kiugrott a Momentum, kiugrott a DK, felesleges erről beszélni szerintem.
Viszont nagyon-nagyon nagy felelőssége van abban minden ellenzéki pártnak, hogy átlépjék az 5 százalékos küszöböt.
Ez az ellenzék fő feladata. A DK-nak is felelőssége, hogy elvigye az urnákhoz azokat, akik Gyurcsány Ferencben hisznek, az MSZP-nek, hogy elvigye baloldaliakat, a Jobbiknak a nemzeti radikálisokat, a Momentumnak a liberálisokat, míg az LMP-nek azt az 500 ezer embert, aki magát identitás szinten zöldnek vallja vagy azt a közel egymillió embert, aki úgy gondolja, a klímaváltozással itt és most foglalkozni kell. Számukra kell egy politikai alternatívát nyújtanunk. Ha 500 ezer ember az LMP-re szavaz, az 2 mandátumot jelent, és már beljebb is vagyunk, és meg tudjuk szorítani a Fideszt. Mert ha most 11-10-re leverjük őket, akkor az önkormányzati választások teljesen más hangulatban fognak zajlani, mint ha 16-5-re nyernének a kormánypártok. Rendkívül fontos az EP-választás. De ehhez mindenkinek a legjobbját kell hoznia. És nem egymással kell foglalkoznunk, hanem a szavazókkal, ez volt az eddigi kampányok legfőbb problémája, hogy az ellenzéki pártok egymástól akartak szavazókat lopni. Így nem megy. A klímaváltozás kérdésével viszont az LMP új embereket szólíthat meg.
Ez az ok annak, hogy az LMP közössége Vágó Gábort választotta meg az lista első helyére?
Egyértelmű, hogy itt a programhoz választottunk listavezetőt.
(Fotók: Harmati András - Alfahír)