Az utóbbi évek egyik leggonoszabb internetes kampányaként terjedt szét a világban a Kék Bálnaként ismert csoport működése, az orosz gyökerű őrület több mint száz fiatalt vett rá öngyilkosságra Romániában, Ukrajnában, Lengyelországban, de Magyarországon is találtak arra utaló jeleket, hogy egy debreceni lány emiatt vethetett véget az életének. A jelenség mára kevésbé aktív, erejét részben a nagy médianyilvánosság vette el, amivel egyrészt figyelmeztetve lettek a szülők és a potenciális áldozatok, valamint komolytalanodhatott a kihívás is. Eredetileg az „orosz Facebookon”, a Vkontakte-n indult, és olyan fiataloknak adtak közeget, akik valamiért az önpusztítás gondolatával éltek.
Itt aztán napi szinten egyre komolyabb feladatokat adtak nekik, mellyel fájdalmat kellett okozniuk maguknak, majd a végén, amikor pszichésen is készen álltak a végzetes döntésre, akkor ehhez tanácsokkal látták el őket, még zenés búcsúvideót is kaptak, felsorolva benne minden sérelmüket, ami miatt meg kell halniuk.
A halott, aki megjelenik
Most azonban újabb őrület kezdődött, és sajtóinformációk szerint az argentin rendőrség egyáltalán nem zárja ki, hogy egy 12 éves lány öngyilkossága mögött ez,
a Momo nevű zaklató áll.
Momo egy japán képzőművész által 2016-ban alkotott torz fejet használ, és a WhatsApp telefonos chatalkalmazáson keresztül vadászik a gyermekekre. Ez itt az eredeti Midori Hayashi-szobor, aminek a fejét Momo használja:
A zaklató különböző országokból származó telefonszámokról ír, például kolumbiairól, japánról és mexikóiról, bár ezzel annyira könnyű variálni, hogy igazából az országoknak nincs jelentőségük. A kontakt vagy Momo felől érkezik, vagy pedig egy netes kihívás keretében maguk a fiatalok játszanak azzal, hogy felveszik WhatsApp-os ismerősnek.
Ezt követően akivel Momo kapcsolatba lép, ijesztő dolgokat kap, akár brutális felvételeket, vagy halálos fenyegetéseket például arról, hogy éjszaka meg fog jelenni az ágy mellett, és vagy gyilkolni, vagy csonkítani fog. Még olyan szabályokat is alkot, hogy hogyan kell neki válaszolni, kerülve az ismétléseket és a némaságot. Vannak, akiknek hangüzeneteket küld, kellemetlen horrorfilmekbe illő zajokkal, vagy konyhakéses felvételeket mutat.
Lehet, hogy egy felnőttnek ez az egész csak butaságnak tűnik, de egy tíz év alatti, vagy kora tizenéves gyermeknek, főleg ha az az átlagnál is befolyásolhatóbb és instabilabb lelkületű, valós terrort jelenthet a folyamatos fenyegetés.
A Momo jelenséget nem csak a sajtó, hanem a hatóságok is elkezdték komolyan venni: a spanyol rendőrség és a polgárőrség is figyelmeztetett már arra, hogy senki ne lépjen kapcsolatba Momo-val.
És igen, még ebben is van pénz
Ahogyan korábban a Kék Bálnát vagy igazából bármilyen kezdeményezést, úgy Momo-t is hamar elkezdték szétszedni a hamis videókat gyártó fiatalok: a Youtube-on számos olyan felvétel szerepel, amiken a reklámbevételekre és a gyorsan érkező népszerűségre hajtó kamaszok eljátsszák, hogy éppen a zaklatóval chatelnek, sőt akár olyan filmet is forgatnak, amin azt próbálják elhitetni, hogy már a házuknál van a gyilkos szörny.
Ez a videó például közel egy hét alatt egymilliós nézettséget hozott készítőjének:
Nehéz megítélni, hogy ezek a videók csak tovább mélyítik-e az erre fogékonyak félelmét, vagy pont fordítva, és a nagyobb nyilvánosság jelentette változatosabb környezettel járó reakciók inkább megnyugtatják őket, hogy csak egy trollkodásról van szó.
Még a bölcsődések, óvodások is célpontok
Ami biztos, hogy gyermekekre egyre nagyobb divat vadászni, és ezalól a legkisebbek sem kivételek. Bizonyára valamennyi szülő azt gondolja, hogy ha ő kiválasztja a videómegosztón azt a mesét, amit kisgyermeke nyugodtan megnézhet, akkor azzal nem lesz gond - miközben lehet, hogy ő maga is egy csapdába lépett.
Az egyik leggonoszabb, teljesen értelmetlen zaklatás alól a Youtube sem kivétel, sőt még a Youtube Kids nevű alkalmazás sem: egyes trollok ugyanis azzal szórakoznak, hogy a kisgyermekek körében népszerű mesefilmekben csupán egy-egy jelenetet módosítanak, de azt elég durván. Például egy tízperces mesében, ha csak azt a három másodperces jelenetet cserélik ki, hogy a fogorvostól a malacka nem mosolyogva, hanem véres szájjal, bőgve jön ki, akkor azt jó eséllyel sem a szülők, sem a videómegosztó szűrői nem észlelik, a kisgyermeket viszont komoly sokkhatás érheti. Ez ellen nem árt úgy is védekezni, hogy megnézzük a feltöltő csatornáját, mennyi feliratkozója van, és mennyire tűnik befutottnak.
A maguk szintjén a szülők is bedőlnek
Ezen a ponton pedig nem árt kitérni arra, hogy a jelenség valamennyire az újságírásban csak kapuőr szerepnek hívott, megbízható, hiteles, szakmai tartalomszűrés hiányához hasonlít. A szülők és gyermekeik joggal hihetik, hogy megbízható oldalon járnak, ahol nem rejtőznek kifejezetten káros tartalmak, miközben lehet, hogy olykor ezt sikerül valakinek kijátszania. Ugyanezen az elven működnek a kamuhírportálok is, melyeknek emberek tízmilliói dőlnek be világszerte, kezdve a laposföldtől, az elborult oltásellenességen és chemtrailen át a migrációval túl nagy kreativitással foglalkozó honlapokig.
Ahogyan a gonosz mesék is károsak a gyermekeknek, úgy ezek is választásokat befolyásolnak, miközben hiteles, azaz névvel, arccal, szerkesztőséggel rendelkező, büntetőjogi felelősséget vállaló újságírók helyett csak 1-1 ember a saját nappalijából, azonosíthatatlanul gyárt hamis tartalmakat, hogy a szenzációhajhász cikkei révén némi reklámbevételhez jusson.
Az internet jelentette veszély tehát valahol itt rejtőzik igazán, ahol bárki valódi tartalomszolgáltatónak adhatja ki magát, miközben csak egy nyerészkedő csaló, vagy pszichopata őrült, aki ártani akar másoknak.
És ezek elől a fenti példák szerint jól láthatóan nem csak a gyermekek, de szüleik sem tudnak minden esetben megmenekülni. Mindenesetre a legfontosabb, hogy a szülők akármit is gondoljanak vagy higgyenek el, legalább gyermekükre vigyázzanak, és fordítsanak némi figyelmet arra, hogy nem zaklatják-e éppen önpusztításba őt, miközben a szobájában ül, és látszólag biztonságban van.