Szálehi szerint Irán már kilenc tonna dúsított uránt szállított Oroszországba, és ellentételezésként kap majd 137 tonna, nukleáris fűtőelemek gyártásához szükséges alapanyagot. Szálehi reményét fejezte ki, hogy országának még az év végéig sikerül teljesítenie az egyezményt, mert számára a bénító szankciók feloldása elsőrendű fontosságú.
Az Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) július 14-én Bécsben kötötték meg a Teherán atomprogramjáról szóló egyezményt. A megállapodás célja annak szavatolása, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, amiért cserébe a nemzetközi közösség a perzsa állam elleni szankciók fokozatos feloldását vállalja.
Teherán az atomalku értelmében korlátozza nukleáris tevékenységét, így egyebek között tíz éven belül a jelenlegi 19 ezerről nagyjából 5 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát. Iránnak emellett mintegy 300 kilogrammra kell csökkentenie dúsított uránkészletét, és úgy kell átalakítania az araki nehézvizes atomreaktort, hogy ne lehessen használni plutóniumgyártásra. Az elszállítandó 9 tonna nagyjából az a mennyiség, amitől Iránnak meg kell szabadulnia, hogy készleteit a megkövetelt szintre csökkentse.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden közölte, hogy lezárja a vizsgálatát, amely arra vonatkozik, hogy Irán a múltban tett-e erőfeszítéseket nukleáris fegyverek kifejlesztésére. Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója azt mondta, hogy Irán megtette a szükséges lépéseket, és - mint fogalmazott - "nem kizárt", hogy januárban feloldhatók lesznek az Irán elleni szankciók (az intézkedés fontosságát növeli az, hogy február végén választásokat tartanak Iránban). Egy nappal a NAÜ bejelentése után Teherán közölte: erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy két-három héten belül teljesítsék a megállapodásban foglaltakat.