Mémben mondjuk el

A magyar költészet napján nehéz újat alkotni, nem is mondunk erre semmit, mindenki menjen olvasni!

De addig is itt van néhány versrészlet, újításként némi képi segédlet, 
kommentben ne féljen megírni, hitványul bánunk a versekkel, 
vagy épp ellenkezőleg, térdét fogja könnyekkel küszködve.

Ezt a kínos közjátékot felejtsük is el, nézzük a képeket, és mindenki olvasson verseket!

Berzsenyi Dániel: A közelítő tél


Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (Laurának):

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

Pilinszky János: Ne félj!

Petőfi Sándor: Szeptember végén

Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma...

Vörösmarty Mihály: Vén czigány

Márai Sándor: Halotti beszéd

Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg

Tóth Árpád: Meddő órán

Mára ennyi talán elég is, de ha maradt önben hiátus,
ne legyen rest és üzenjen, hátha el is olvassuk
üdvözlettel: BB, BG, MA, SICS voltunk.