Az írótábor résztevői ezért idén arra keresik a választ, tisztában van-e a magyarság a kulturális és hitbéli gyökereivel, képes lesz-e hagyományait átmenteni a 21. századba, illetve milyen mértékű szervezőerővel bír még a művészet és a vallás, a közös múlt tanulmányozása napjainkban.
A témát az irodalom mellett a néprajz, a történettudomány, az antropológia nézőpontjából, társadalmi és lélektani szempontból vizsgálják meg több mint negyven előadó és számos civil érdeklődő részvételével. A tábor vendége lesz például Jókai Anna író, Balázs Géza nyelvész és Hoppál Mihály néprajzkutató, a délelőtti és délutáni plenáris üléseken nyelvészeti, a határon túli és a filozófiai munkacsoportokban számos kiselőadást tartanak.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke szerint „Az írótábor kezdettől fogva identitásképző és -erősítő szerepet töltött be nem csupán az írók, de általuk a társadalom életében is.” Az először 1972-ben megrendezett találkozó történelmét is felidézte: elmondta, hogy az első évek óvatos rendszerkritikai, a legsúlyosabb társadalmi problémákra rámutató konferenciái után - főként a '80-as években - újra lehetőség nyílt az "elhallgatás és elhallgattatás" felszámolására, az igazság nem veszélytelen keresésére, a nemzeti önismeret és önbecsülés visszaszerzésére, s mindezzel Tokaj "sok-sok birodalmi hazugság falán" ütött jól látható rést.
Sőt, az elnök szerint az esemény jelentősége ma sem csökkent. „Az írótábor jelentősen hozzájárult a diktatúra felszámolásának előkészületéhez, a változások és azok szükségességének megfogalmazásához, és töretlenül teszi a dolgát a rendszerváltás óta is” – írja az MTI a megnyitóról. Szentmártoni János szerint a jó irányt a heves viták igazolják.
Az idei esemény témája a nemzeti kultúra és mítosz a globális átalakulás korszakában. Az Írószövetség elnöke így fogalmazott: „A mítoszt, az idők méhéből fakadó eredettörténetet nem lehet kiradírozni egy nemzet kollektív tudattalanjából annak ellenére sem, hogy a 20. század második felében jelentős kísérletek történtek, hogy
a magyarok az emlékét is elfelejtsék annak, honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk.
Szerinte a rombolás mértékét ma még nehezen lehet felmérni, mivel a rendszerváltozás nem vetett véget a folyamatnak, csak új mederbe, a globalizáció medrébe terelte azt. Ezzel, ha tetszik, ha nem, kezdeni kell valamit, mert úgy tűnhet, hogy szellemi értelemben ez a végső csapás a magyarság lelki-spirituális erejének végső kioltására.
"Mítosztalan korban élünk, újabban múltunkat, történelmünket, hőseinket is igyekszünk mítosztalanítani, (...) a rideg számok, a virtuális valóságok és a nihilizmus szülte céltalan élethabzsolás a reneszánszát éli, mintha azt hinnénk, hogy a valósággal való szembenézésnek ez az egyetlen formája" - mondta Szentmártoni János, hozzátéve, éppen a Tokaji Írótábor gazdag hagyományai és jövője a garancia arra, hogy ne legyen ok a pesszimizmusra.
A Tokaji Esték sorozat keretében alkotóműhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasóest, kiállítás és hangverseny is lesz, a kísérő rendezvényeken fiatal alkotók mutatkoznak be, és a résztvevők megemlékeznek Nagy László születésének kilencvenedik, Németh László halálának negyvenedik évfordulójáról is.