Bár korábban igen hangosan kardoskodott a kormányzat amellett, hogy minden köznevelési intézmény megnyitja majd kapuit április 19-én, nemrégiben mégis úgy döntöttek, hogy a középiskolák csupán május 10-én állnak át a jelenléti oktatásra. A probléma azonban továbbra is adódik, hiszen a kiskorúak ugyanúgy ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Be meri-e vállalni a kormányzat az újabb halasztást, vagy a kisebb gyermekek és a velük foglalkozó pedagógusok kísérleti alannyá válhatnak?
Az Emberi Erőforrások minisztere, Kásler Miklós mindenesetre bizakodó, ugyanis saját közösségi oldalán a nemrégiben arról értekezett, hogy már 88,7 százalékra emelkedett a regisztrált pedagógusaink átoltottsági aránya. Állítása szerint a hétvégén folytatódott a köznevelésben, a szakképzésben és a bölcsődékben dolgozók soron kívüli oltása, így csaknem 200 ezerre nőtt az érintett beoltottak száma.
"Pedagógusaink nagyarányú átoltottságával jelentős lépést tettünk iskoláink biztonságos újranyitása érdekében"
- írta bejegyzésében Kásler.
A tárcavezető bizakodó hangneme érthető, hiszen a kormány igyekszik az iskolanyitással kapcsolatos kérdést is politikai kampánnyá emelni, amelynek egyik eklatáns példája az volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még pénteken azt állította, hogy az ún. nemzeti konzultáción az emberek arra szavaztak, hogy először az iskolát kéne kinyitni. A probléma ezzel csupán az volt, hogy az iskolák nyitásáról szó sem volt a konzultációban, így arról nem is mondhattak véleményt a választópolgárok.
Mennyi az annyi?
Bár örömteli, hogy a pedagógusok nagy részét már beoltották vakcinával, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy ezek közül hányan kapták meg a második adagjukat. Mint ismert, a teljes védettség a második vakcina után alakul ki napokkal később. A pedagógusok előre sorolása pedig az elmúlt két hétben vált esedékessé, vagyis feltehetően a pedagógusok többsége még csak az első oltóanyagon van túl. Ezáltal 19-én a többségüknek úgy kellene részt vennie a jelenléti oktatáson, hogy nem alakult ki bennük egyáltalán a teljes védettség. A diákokról nem is beszélve, hiszen az új variánsok rájuk is legalább annyira veszélyesek, és a 18 év alattiak oltása még csak el sem kezdődött.
Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja a Portfóliónak azt nyilatkozta a pedagógusok beoltásával kapcsolatban, hogy
„aki április 5. előtt megkapta az első dózist, annak 60-80 százalék körüli lesz a védettsége a vírussal szemben, amikor belép az iskola kapuján, akinél viszont nem telik el 11-12 nap az oltás beadása után, annak gyakorlatilag nem lesz védettsége.”
A pedagógusok sem támogatják a túlzottan korai nyitást, ennek ékes bizonyítéka, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és 21 Kutatóközpont közös kutatása szerint a megkérdezett közel
10 ezer pedagógus 87 százaléka gondolja úgy, hogy április 19-én ne nyisson minden nevelési és oktatási intézmény, de a fokozatos áprilisi nyitást is 62 százalékuk nem támogatná.
Érdekessége a felmérésnek, hogy a pedagógustársadalom az április 19-i újranyitás esetén diákjaikat még kevésbé éreznék járványügyi szempontból biztonságban, mint saját magukat. A pedagógusok 81 százaléka válaszolt úgy, hogy tanítványait egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban jelenléti oktatásban.
A diákok sem szeretnék
Az ADOM diákmozgalom hétfői közleményében arra kérte a kormányzatot, hogy a középiskolák nyitásának végső dátumát május 10. előtt vizsgálja felül, és szakmai szervezetek - például a Magyar Orvosi Kamara - ajánlásával határozza meg. Mint írták,
"nem politikai, hanem szakmai döntésre van most szükség, hiszen emberi életek múlhatnak ezen: egyre fiatalabbak és egyre súlyosabb tünetekkel kerülnek kórházba. Nem szeretnénk egyetlen diáktársunk halálhírét sem olvasni a kormány felelőtlen döntése miatt!"
- emelték ki, hozzátéve: nem értik, mi a különbség például egy nyolcadikos általános iskolás és egy kilencedikes középiskolás diák között, éppen ezért kérik, hogy vizsgálják felül az általános iskolák 19-én esedékes nyitását is.