Levélben fordult a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Európai Bizottsághoz azzal kapcsolatban, hogy a külföldről finanszírozott NGO-k milyen szerepet töltenek be az állam elleni jogállamisági eljárásban - tájékoztatta a hivatal csütörtökön az MTI-t.

Célkeresztben az Amnesty, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a TASZ és a Transparency Magyarország

A közleményben azt írták, hogy a Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás során a bizottság számos magyarországi - jelentős részben külföldi forrásokból működő - szervezet, egyebek mellett az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Transparency International Magyarország közreműködésével elkészített "árnyékjelentéseket" vette alapul.

Mivel azonban ezen jelentések tartalma a mai napig nem ismert, Lánczi Tamás, a hivatal elnöke levelében arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy tegye megismerhetővé és hozzáférhetővé azokat.

A közlemény szerint arra várják továbbá a válaszokatt, hogy

🔴 milyen szempontok alapján választották ki a szóban forgó szervezeteket;

🔴 mely részjelentést készítette a Transparency International Magyarország;

🔴 hogy a megküldött részjelentésekből milyen adatokat, információkat használtak fel a jelentések végleges változatának kidolgozása során;

🔴 valamint hogy a részjelentéseket küldő civil szervezetek milyen anyagi támogatásban részesültek az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament szervezeteitől.

Lánczi Tamás a levelében felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország szuverenitásának szempontjából kiemelt fontosságú a demokratikus működés feltételeinek biztosítása, hogy tájékozott választók szabad és tisztességes választásokon kinyilváníthassák akaratukat. Ezért a közvélemény rosszindulatú és szándékos befolyásolására vagy manipulálására irányuló bármely kísérlet súlyos fenyegetést jelent az ország szuverenitására nézve.

Ezt az álláspontot támasztja alá az Európai Parlament (EP) 2023. június 1-jén elfogadott állásfoglalása is (INGE 2 jelentést) - mutatott rá az elnök.

Hozzátette, hogy a Magyar Országgyűlés is épp azért hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy az EP állásfoglalásában hangsúlyozott feltételek minél inkább érvényesülhessenek.

A hivatal épp egy feltérképező vizsgálatot folytat

Lánczi Tamás beszámolt arról is, hogy a hivatal épp egy feltérképező vizsgálatot folytat, amelyben kiemelt figyelmet kapnak az egyes dezinformációs törekvések, valamint az azokhoz kapcsolható folyamatok.

A feltérképező vizsgálat szempontjából pedig különös jelentőségű, hogy a jogállamisági jelentéshez véleménnyel hozzájáruló civil szervezetek közül többen az Európai Unión kívüli, harmadik országból érkező támogatásokból működnek részben vagy egészben

- jegyezte meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.

(Címlapkép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédet mond a Nézőpont Intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány székhelyén 2024. június 25-én. MTI/Balogh Zoltán)