Miközben egy amerikai vállalat megalkotta a világon az első emberi fogyasztásra szánt genetikailag módosított állatát, Brüsszel jövőhéten elindítja a baromfihúsok antibakteriális vegyi anyagokkal történő átmosásos fertőtlenítésének engedélyezési folyamatát.
Azonban mielőtt belemennénk ebbe az egyébként nagyon fontos témába, elevenítsük fel, amikor a Sanjay Masrani, a Jurassic World tulajdonosa kérdőre vonja dr. Henry Wu-t, a genetikáért felelős tudósok vezetőjét, hogy az új dinó miért rendelkezik dinókra nem jellemző tulajdonságokkal.
"- Ki hatalmazta fel erre? - kérdezte Masrami.
- Maga - válaszolta a tudós. Nagyobb, ijesztőbb, menőbb - azt hiszem, ezt a szót használta a levélben. Maga. És nem növelhetjük meg egy állat ragadozó küllemének jegyeit a belső vonások felerősítése nélkül. (..) Most úgy csinál, mintha mi itt valami őrült tudósok lennénk, de csak azt csináljuk, amit mindig is csináltunk a kezdetektől, hiszen a Jurassic Worldben semmi sem természetes. A genom hézagjait mindig is más állatok DNS-ével pótoltuk ki, és ha tiszta lenne a genetikai térképe, a legtöbbjük teljesen másképp nézne ki, de maga nem a valóságot akarta, hanem még több fogat.
- De soha nem akartam szörnyet!
- Az, hogy mi a szörny, relatív. A kanárinak a macska a szörnyeteg, csak eddig mi voltunk a macska."
Maradva Steven Spielberg analógiájánál, a felélesztett dinó "esetén" kívül nehéz szemléletesebben ábrázolni azt a folyamatot, amelyben az ember Isten szerepében kíván tetszelegni, miközben az átalakulásra az Ördögtől kap pénzt.
Ha még egy pillanatra maradhatunk a Jurassic Parknál, az első film emlékezetes epizódjában, (tehát 1993-ban)
dr. Ellie Sattler arra figyelmeztet, hogy az ember miután megöli az Istent, az általa kreált teremtmény végez vele is.
Ezek után ízlelgessük, hogy az Egyesült Államokban a minap engedélyezték az AquaBounty cég által „teremtett” lazac árusítását a lakosság számára. Ez lehet a világon az első emberi fogyasztásra szánt genetikailag módosított állat. A környezeti és egészségügyi kockázatok beláthatatlanok.
A hír persze önmagában tragédia, azonban a magyarázat csak további aggodalomra ad okot. Ugyanis teljes mértékben logikus, és elfogadható.
Az ember általi teremtmény ugyanis 18-20 hónap alatt éri el a teljes méretét, szemben a természetes lazac 28-36 hónap kifejlődési idejével. A "tervezők" azzal magyarázzák génmódosított állomány szükségességét, hogy a világ halállományának 70 százaléka tűnhet el a túlhalászás miatt. Zseniális, akarom mondani, ördögi húzás: nem a túlhalászást korlátozzák, hanem egy génkezelt fajt kotyvasztanak a laborban, hogy aztán azt etessék az emberekkel.
Az amerikai Intrexon biotechnológiai cég többségi tulajdonában lévő AquaBounty Technologies arra kapott engedélyt, hogy többszörös védelmi vonallal ellátott, zárható szárazföldi tartályokban tenyéssze a lazacot Panamában és Kanadában.
A mno.hu-nak ezzel kapcsolatban Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) programvezetője így nyilatkozott:
Az AquaBountynál most érthetően nagy az öröm, hiszen közel húsz évbe telt, mire kilobbizták az engedélyt. A környezetvédők szerint azonban sok sebből vérzik a koncepció. Mindenekelőtt nagyon intenzív tenyésztésről van szó. A génmódosított lazacnak ugyanis jóval nagyobb az étvágya a növekedési hormon miatt, és agresszívabban keresi a táplálékot. Ha véletlenül kikerül a szabadba, az végzetes hatással lehet közönséges, vadon élő fajtársaira.
Hihetetlen, de a cég szerint is csupán 95 százalékos biztonságú lesz a sterilizálás - a tudósok reményei szerint csak szaporodásra képtelen nőstény lazacokat tenyésztenek majd
(vö.: Jurassic Park),
így viszont valós az esélye annak, hogy a "halak" kijutnak a természetbe.
S ha már kijutottak, kezdődik a következő vita, kié az asztalunkra kerülő "étel", ugyanis ezeket szabadalom védi, amelyek oly lobbi erővel bírnak, hogy képesek felül írni még az ENSZ klímapolitikáját is.
Mint írtuk,
az ördögnek kell adózni, hogy Istent tudjunk játszani, de minden esetben meg kell fizetni a vámot.
Az amerikai központú multinacionális vállalatok által ránk erőltetett szabadkereskedelmi egyezmények következményeként Európa piacait is el fogják lepni a génkezet halak. Azonban, ha nem szeretnénk megkóstolni ezeket, még mindig ott vannak a „savas csirkék”.
Az Európai Bizottság (EB) ugyanis a jövő héten elindítja a baromfihúsok antibakteriális vegyi anyagokkal történő átmosásos fertőtlenítésének engedélyezési folyamatát.
Azonban az MTVSZ arra figyelmeztet, hogy a vegyi anyagokkal átmosott húsok piacra engedése aláássa az élelmiszer-biztonságot. Az engedélyezési javaslat azt mutatja, hogy
az Európai Bizottság behódol az amerikai kormányzatnak a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) során.
A természetvédők arra kérik a kormányt, hogy Magyarország utasítsa el a Bizottság javaslatát.
Az Egyesült Államok kormányának kérését követően, amely a perecetsavval (peroxiecetsavval) átmosott baromfihúsok európai jóváhagyását szorgalmazta, az EU tagállamok először a jövő héten (2015. december 15-én) vitatják meg a módszer európai engedélyezését. A különféle vegyi anyagokkal átmosott húsok piaci térnyerésének elősegítése az Egyesült Államok tárgyalóinak egyik fő célkitűzése az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán.
Az EU és a tagállamok többször is kijelentették, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások nem fenyegetik az Unióban az élelmiszer-biztonságra vonatkozóan alkalmazott „a termőföldtől a tányérig” megközelítést, s az élelmiszer-biztonsági normáinkat sem fogja aláásni a TTIP. Ugyanakkor a Magyar Természetvédők Szövetsége úgy véli, hogy az amerikai kormányzat, valamint az amerikai állattenyésztő ipar felől érkező nyomás már most az élelmiszer-biztonsági normák fellazítását eredményezi.
Magyarázat persze itt is van: a javaslatot a Campylobacter baktérium élelmiszerlánc-béli előfordulásának visszaszorítását célzó újonnan kidolgozott bizottsági javaslat részeként mutatják be.
"A Campylobacter baktérium az élelmiszer-mérgezések leggyakoribb kiváltó oka az EU-ban, évente több mint kétszázezer ember érint. Ezért örömmel fogadjuk, hogy az EU lépéseket tervez, hogy a csirkehús előállítás minden lépése biztonságosabb legyen. Ugyanakkor, ha a Campylobacter baktériumról van szó, a hús messze nem a legfőbb szennyező forrás.
Az EFSA szerint a baromfihús kezelése, előkészítése és fogyasztása az emberi Campylobacteriosis esetek 20-30%-áért lehet felelős, míg 50-től 80 százalékig köthető magához a csirketartás összességéhez (beleértve az élő csirkéket)"
- olvasható az MTVSZ Fazekas Sándor agrárminiszterhez írott levelében, szorgalmazva, hogy a jövő heti ülésen Magyarország utasítsa el perecetsavval átmosott baromfihúsok európai engedélyezésére vonatkozó javaslatot.
S hogy keretet adjunk a történetnek, mind a "lazac", mind pedig "csirke" ugyanannak a pénzügyi körnek a termékei, amelyik elhitette magáról, hogy nem létezik.
Ördögi húzás, ugye?