Az izraeli hadsereg (IDF) vitatja a gázai pusztulás számait, szerinte a gázai épületeknek csak a tizenhat százalékát rombolták le az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúban, szemben az ENSZ 50 százalékos, vagy a média 70 százalékos becslésével, írja az MTI.

Az IDF adatai az októbertől május végéig tartó időszakot mérik. A hadsereg szóvivője azt közölte, hogy a mezőgazdasági területeken fekvő ideiglenes építmények, fészerek és sátrak harminchat százalékát semmisítették meg, mert ezeket az iszlamisták használták.

A pusztítás mértékének felméréséhez a hírszerzés háború előtti évben készített digitális térképeit alkalmazták, s megállapították, hogy október 7-e előtt 453 188 épület volt Gázában. Ebből 217 761 állandó: lakóházak, köz- és kereskedelmi épületek, valamint 235 427 ideiglenes építmény volt.

Az ENSZ egy műholdas felvételeken alapuló, s a nemzetközi médiában sokszor idézett állítása szerint a gázai épületek több mint fele helyreállíthatatlanul megsemmisült a csaknem kilenc hónapja tartó háborúban. Közlésük szerint nem vették számításba a csak egy belövés vagy rakéta miatt megrongálódott, hanem csak a teljesen lerombolt vagy az emberek biztonságát veszélyeztetően megsérült épületeket.

A nemzetközi médiában még magasabb számok láttak napvilágot, például a Wall Street Journal című amerikai lap decemberben azt írta, hogy a gázai épületek hetven százaléka elpusztult, és a lap Drezdának a második világháború utolsó napjaiban végrehajtott szőnyegbombázásához hasonlította a gázai állapotokat.

Az izraeli hadsereg hozzáférhetővé teszi saját műholdfelvételeit a különböző nemzetközi bíróságok számára

Az IDF az ENSZ-szel és a sajtóorgánumokkal szemben szinte naponta gyűjt képeket Gázáról a műholdfelvételeken kívül fejlett drónokkal és más technológiai eszközökkel. Adatait megbízhatóbbnak tekinti, és hozzáférhetővé teszi azokat a különböző nemzetközi bíróságok és az izraeli háborús magatartással kapcsolatos vizsgálatok számára.

Az épületek egyik részét azért rombolták le, mert a terroristák tulajdonában vagy használatában voltak, másik részét pedig azért, mert az izraeli határ közelében feküdtek.

Lebontásukkal egykilométer széles ütközőzónát hoztak létre az övezet és a határhoz közeli izraeli települések között. Az ütközőövezet kialakítását a nemzetközi közösség elítélte a palesztin területek, benne a gázai mezőgazdasági területek nagyarányú kisajátítása miatt.

A Hamász fegyveresei az IDF korábbi becsléseihez képest tízszeres mértékben használtak civil lakásokat.

A harcokban azt tapasztalták, hogy szinte minden otthonból indíthattak ellenük támadásokat, a lakásokban fegyvereket tároltak és azokból katonáikat irányították. Az ilyen otthonokat többnyire precízen célzott tüzérségi lövedékekkel semmisítették meg.

A jelentés szerint a jelentősebb légicsapásokat nagyobb támadásoknál, fontosabb célpontoknál és az alagutak ellen vetették be.

(Címlapkép: Izraeli légicsapás következtében megrongálódott iskolaépület belseje a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban 2024. június 21-én. MTI/EPA/Haiszam Imad)