Több ezer tüntető jelent meg azon a rendezvényen, melyet pártoktól független értelmiségi fiatalok szerveztek „Kiállás a felvidéki magyarok szólásszabadságáért” címmel szombat délután Szlovákia budapesti nagykövetsége elé.
Mint arról lapunk is beszámolt, Robert Fico kormánytöbbsége olyan jogszabályt fogadott el, mely alapján fél év börtönnel sújtható az, aki megkérdőjelezi a kollektív bűnösség elvén alapuló Beneš-dekrétumokat.
A szlovák jogszabály ügyében az Országgyűlés Külügyi Bizottságának összehívását, ezen belül Orbán Viktor kormányfő meghallgatását is kezdeményezték.
Bár a rendezvény pártsemleges volt, azon több ismert közéleti szereplő, politikus, pártvezető is megjelent.
A Himnusz hangjai után Gábris Attila történészhallgató szólalt fel, aki szerint Kölcsey nemzeti imádságunk megírásakor még nem tudhatta, még mindig nem bűnhődte meg e nép a múltat s jövendőt. Rámutatott, egyes politikusok még mindig kollektívan bűnösnek tartják a magyarokat mások szenvedéseiért, s nemcsak gondolják, hanem eszerint is cselekszenek.
A szónok szerint a némaságtörvényt elfogadták, de „minket nem lehet elnémítani”.
Felidézte, Robert Fico kormányzása alatt hurcolták meg Malina Hedviget, lehetetlenítették el a kettős állampolgárság intézményét, és a nyelvtörvényt is a magyar nyelv kárára szigorították.
Hangsúlyozta, a szlovák jogrendben a mai napig él a Beneš-dekrétumok hatálya: ez alapján vették el a magyarok földjeit, vagyonát, telepítettek ki százezer magyart, zárták munkatáborba negyvenezer honfitársunkat.
Felvetette, ha történészek szerveznek konferenciát a dekrétumokról, akkor bűnösök. Ha egy stáb dokumentumfilmben dolgozza fel a vagyonelkobzásokat, és arra jutnak, ez nem állja ki az igazság próbáját, ők is bűnösök. Ha egy felvidéki szót emel a Beneš-dekrétumok ellen. ő is bűnös.
Gábris Attila elismerését fejezet ki a felvidéki Magyar Szövetség és vezetője, Gubík László felé, akik ezekben az időkben is „bátran állják a sarat”. Mint mondta, azért ők, különféle ideológiákat valló fiatalok tüntetnek, mert – József Attilát idézve – „Az én vezérem bensőmből vezérel! / Emberek, nem vadak – / elmék vagyunk!”
Úgy fogalmazott, ez minden magyar közös ügye,
„mi nem akarjuk magunkkal vinni 2004 örökségét”
– utalt a kettős állampolgárság elbukott népszavazására. Azt mondta, őket nem tudják elnémítani, ezért „nem is szabad elnémulnunk” – zárta beszédét.
A második felszólaló Mag Zoltán politológushallgató volt, aki azt kérdezte:
„Jártok-e már felemet fejjel? Vagy megengedjük holmi hatalmaknak, hogy újra és újra kényszerítsenek minket arra, hogy leszegett fejjel álljunk?”
Úgy vélte, a magyarság közös ügye határokon, ideológiákon és lövészárkokon át ível. Hangsúlyozta, 2026-ban, az Európai Unióban „XIX. századi eszmékre hivatkozva osztják meg a társadalmat”, ezek alapján tesznek különbséget emberek között, kijátszva egymás ellen a szabadságot és a nacionalizmust.
„Zárjuk be az ajtót végleg a ránk törő XX. század előtt” – mondta, hozzátéve akkori szabályok alapján akarnak csendre kényszeríteni.
„Milyen egy olyan szövetséges, aki gyűlöli a magyart?”
– tette fel a kérdést, majd aláhúzta, a jogainkat magunknak kell megvédenünk tőlük.
Ezt követően a TéKa, a Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása szlovák parlamenthez és írt nyílt levelét olvasták fel, melyben kifejtették: elfogadhatatlan, hogy történelmi események szabad vizsgálata büntetőjogi kockázattá váljon; a tudományos szabadságot és a közösségi emlékezetet nem korlátozhatja büntetőjogi fenyegetés; a törvény különösen érzékenyen érinti a szlovákiai magyar közösséget, amelynek kollektív emlékezete szorosan kapcsolódik a Beneš-dekrétumok következményeihez. A levél teljes egészében ide kattintva olvasható.
Vataščin Péter, az Új Szó felvidéki magyar hírportál újságírója, kisebbségkutató a nemzedékeken átívelő kulturális traumákról beszélt. Hangsúlyozta, nagy- és dédszüleink részesei lettek egy állami üldöztetésnek, és máig sem hangzott el a bocsánatkérés az ügyben. Hozzátette, nemcsak a szlovák, de
a magyar állam vezetői sem nőttek fel a helyzet magaslatához.
„Kisded, úgymond stratégiai jelentőségű játékokat játszanak, miközben a felelősségükre bízott társadalom bajai nem gyógyulnak”
– hangsúlyozta, aki szerint a jogfosztottság évei a könnyebben kezelhető sebek közé tartoznak. Kiemelte, ha a múltat nem vagyunk képesek „kockáról kockára” helyrerakni, akkor a jelem problémáit sem leszünk képesek kezelni.
Molnár Máté színész ezt követően Országh Pál szlovák-magyar költő egyik versét szavalta el, majd Pásztor Ákos politológus beszélt, aki azt hangsúlyozta, a Beneš-dekrétumok ügye ma is élő politikai és erkölcsi kérdés. Aláhúzta, Beneš politikája ellentmond Kossuth Duna-menti konföderációs vagy Piłsudski intermarium-elképzeléseinek.
„Amely kormány folytatja ezen politikát vagy felvállalja ennek örökségét, az szintén nem érdekelt a Közép-Európa-projekt sikerében”
– mondta, hozzátéve, ez a „luxus” nem engedhető meg térségünkben. Úgy vélekedett, megbékélési politikához pozitív példákat a Balkánon lehet találni. Ezzel szemben a Beneš-dekrétumokat falnak nevezte a szlovákság és magyarság között.
„Igazságot és szabadságot a Felvidéknek!” – zárta szavait a szónok.
A rendezvény utolsó felszólalója a demonstráció fő szervezője, Katona Illés jogászhallgató volt, aki beszédét gróf Esterházy János felvidéki magyar politikus szavaival kezdte:
„A mi politikánk nem a dacos gyermek oktalansága kíván lenni, hanem öntudatos, bátor küzdelem a slovenskói magyarságot megillető jogok biztosításáért.”
Felidézte, Esterházy egész életét a felvidéki magyarok képviseletének szentelte, egyedüliként nem szavazta meg a szlovákiai zsidótörvényeket, majd ennek „jutalmaként” négy év Gulág-fogság után halt meg egy csehszlovák börtönben, ahová fasizmus vádjával csukták.
Katona Illés szerint „nem vagyunk egyedül”, mert őseink, de fiaink és leányaink is az idő átívelve fogják kezünket. Úgy vélte, amagyaroknak csak a szolidaritásban és a testvéries összefogásban van jövője.
Úgy fogalmazott, a magyarok és szlovákok közti ellentét nem sorsszer, van másik jövőkép is. Ehhez azonban „néven kell nevezni a hazugságot, és néven kell nevezni az igazságot” – fogalmazott.
Ezt követően a tüntetők követeléseit fogalmazta meg:
– a szlovák kormány és a szlovák parlament vonja vissza a gyalázatos némaságtörvényt, és állítsák helyre az alkotmányos rendet!
– vonják vissza azokat az 1945 és 1948 közötti rendeleteket, melyek kollektíven megbélyegzik a magyarságot, és lehetővé teszik vagyonuk elkobzását!
– a szlovák kormány kezelje egyenrangúként a felvidéki magyarokat, biztosítsa számukra a nemzetiségi jogokat és a kettős állampolgárságot, és az általuk lakott országrészek méltányos fejlesztését!
– kérik és hívják a szlovák nemzetet, hogy nyújtson békejobbot a magyarságnak, és szolgáltasson erkölcsi jóvátételt a meghurcolt családok számára!
Katona Illés a Szentírásra hivatkozva úgy fogalmazott, „az igazság szabaddá tesz”, de ez azt jelenti, a bűnt kimondjuk és elutasítjuk, hogy aztán utat nyithassunk a megbocsátásnak és egy új, közös jövőnek. Azt mondta, a szlovákságnak ki kellene mondania, hogy a magyarokat meghurcolták, és el kellene fordulniuk ettől ahelyett, hogy egyetértenének vele. Ahogy a szlovákság is elmondhatja, milyen sérelmeket szenvedtek el.
„Egy valamit nem lehet: hogy törvénybe iktassuk a hallgatást!”
– húzta alá, kiemelve: a Fico-féle törvény bebetonozza és lehetetlenné teszi a sérelmek feloldását. „A némaságtörvényt és a gyalázatos Beneš-dekrétumokat el kell törölni!” – emelte ki.
Az egyórás tüntetés a Szózat eléneklésével ért véget.
A rendezvényre a Jobbik úgy reagált, a szlovákiai törvény a világon élő minden magyart érint.
„Nem hagyhatjuk magukra a felvidéki magyarságot. Nem nézhetjük némán, ahogy a politikai érdekek és a rövid távú szövetségek oltárán feláldozzák közösségünk jogait. Elfogadhatatlan, hogy miközben európai együttműködésről beszélünk, addig a szomszédunkban intézményesítik a diszkriminációt és megfélemlítik a nemzeti kisebbségeket”
– fogalmaz Facebook-posztjában az ellenzéki erő, amely szerint szintén vissza kell vonni a jogszabályt, egyben
felszólították a döntéshozókat, ne csak szavakban, hanem tettekben is álljanak ki a határon túli magyarokért.
A tavalyi év végén a párt ifjúsági tagozata performansszal tiltakozott a magyarellenes törvény miatt.