A PiS 2015-ös hatalomra kerülése után vette elő ismét a jóvátétel kérdését, amely Berlin szerint évtizedek óta lezárt ügy. Szeptemberben viszont a varsói parlament jogi szakértő arra jutottak, hogy Lengyelországnak igenis van jogalapja, hogy jóvátételt követeljen. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szerint viszont további elemzések szükségesek a lengyel jóvátételi igény megállapításához.
"Kifizették a franciákat, a zsidókat, és más nemzeteket is azokért a veszteségekért, melyeket a második világháborúban elszenvedtek, de a lengyeleket nem"
- húzta alá Kaczynski, majd hozzátette:
"Ez nem csak az anyagiakról szól, hanem a kiállásunkról és a becsületünkről. Ez nem színjáték. Ezt követeljük, és a követelésünk nagyon is komoly".
A jóvátétel követelése ismét feszültté teheti Varsó és Berlin évek óta javuló viszonyát.
A második világháborúban hatmillió lengyel, köztük hárommillió lengyel zsidó halt meg, Varsót pedig szinte a földdel tette egyenlővé a német hadsereg az 1944-es varsói felkelést követően, melyben a Visztula túlsó partján álló szovjet haderő sem igyekezett segíteni a lengyel felkelőknek, s így a nácik eltiporhatták a lengyel ellenállást, mielőtt a Vörös Hadsereg kiszorította őket a fővárosból.