"Az erőviszonyokat nyilvánvalóan érzik helyben a választópolgárok"

Jász-Nagykun-Szolnok.

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es választókerületében, a kireszavazzunk.hu adatai szerint a Jobbik a legnépszerűbb ellenzéki párt, szemben az MSZP-P-DK együttműködés 22 százalékával. A taktikaiszavazas.hu még ennél is többet, 30 százalékot becsült Csikós Attilának, a Jobbik jelöltjének. Ennyire egyértelmű a kihívó személye?

Intézetünk oldalán, a kireszavazzunk.hu-n egyelőre nem találhatóak jelölti preferenciák, csak a pártok támogatottsága van feltüntetve és az adatok valóban egyértelműen a Jobbikot hozzák ki a Fidesz-KDNP-vel szemben kihívónak. Az MSZP-P-DK együttműködés 22 százalékát már fenntartásokkal kell kezelni, az MSZP 18, a DK 4 százalékon áll a pártválasztók körében, a szavazóbázisok azonban annak ellenére sem adhatóak össze, ha a jelölt közös. Ha a taktikai szavazástól most eltekintünk, akkor is számolni kell némi lemorzsolódással, bár a DK szavazói jellemzően tájékozottak, DK logót nem találnak majd a szavazólapon, ez fontos tényező.

A KOM még nem jött ki a februári választókerületi mérésével, a taktikaiszavazás pedig jórészt a 2014-es eredmények, illetve az országos mérések alapján becsül, ezeket mind érdemes nyomon követni, de a helyén kell őket kezelni. A pártpreferenciák megbízhatóbbak, a másodpreferenciák alapján átszavazási hajlandóságot kalkuláló becslések már bizonytalanabbak. Persze a pártpreferenciáknál is számolhatunk hibahatárral, de azt is jól tudjuk, hogy mára gyakorlatilag egyetértés van a kutatóintézetek között abban, hogy a Fidesz-KDNP-t rendre felülmérik. Ez feltehetően ebben a választókerületben sincs másként.

A taktikaiszavazás becslése szerint Csikós Attila annyival előzi a baloldalt, amekkora távolságra van a kormánypártoktól. Kállai Mária 37,6 százalékon áll, a többi párt gyakorlatilag nincs versenyben. Ez pont egy olyan helyzet, amikor a "kicsiknek" érdemesebb lenne beállni valamelyik "nagy" mögé?

Ez az adott párt érdekétől függ. Egy a koordinációból kimaradó kisebb pártnak az lehet előnyős, ha a mandátumot számára ugyan nem eredményező egyéni voksokat, vagyis a töredékszavazatokat maximalizálja, hogy listáról minél több képviselője mandátumhoz jusson. Kifizetődő alku nélkül a visszaléptetésben semmi logika nincs, de ez a pártok nézőpontja. A kormányváltást sürgető választókat más érdekek mozgatják. A helyben gyenge, 4 százalékos LMP vagy 2 százalékos Momentum szavazói a Fidesz-KDNP-s jelölt leváltása érdekében a legesélyesebb ellenzéki jelöltre átszavazhatnak, pártszimpátiájukat pedig továbbra is kifejezhetik a pártlistán. Ez a szavazatmegosztás azonban nem csak tőlük várható, a szocialista szavazók esetében én jóval nagyobb arányban számítanék erre. Ehhez persze a kihívó szerepet minden lehetséges módon erősíteni kell, mindenekelőtt a helyi kampány intenzitásával. A taktikai szavazás egy jó eszköz az ellenzéki győzelemre, de a jórészt ellenzékiekből álló bizonytalanok megszólítása és részvételre buzdítása (reálisnak kell érezniük, hogy az ellenzék képes a győzelemre; érdemes meglovagolni pl. a hódmezővásárhelyi győzelmet) talán még ennél is fontosabb.

Már csak azért is, mert a választókerületben jelentős mértékű, 21 százaléknyi bizonytalant és 16 százaléknyi preferenciáját titkoló választópolgárt mértünk.

Györfi Mihály, az MSZP-P jelöltje, még ledolgozhatja a 37-23 távolságot, vagy csak a Jobbik veheti el a győzelmet a Fidesztől?

Ahogy már említettem is, a lemorzsolódás veszélye miatt én ennél alacsonyabbra lőném be a baloldali jelölt támogatottságát, de azt gondolom, hogy ez már így is elég nagy differencia. Alapvetően nem azért, mert ezt mutatják a mérések, hanem mert az erőviszonyokat nyilvánvalóan érzik helyben a választópolgárok. Ha pedig mozgás indul meg a táborok között, az minden valószínűség szerint a most esélyesnek tűnő jelölt, vagyis Csikós Attila irányába fog megindulni. A bizonytalanok megszólítására is már csak az lehet esélyes, aki már ma is a kihívó szerepében tetszeleg. Azt is érdemes hozzátenni, hogy országos szinten a Jobbik komoly erőforrásokat szánt arra, hogy az ellenzék vezető erejeként pozicionálja magát, ráadásul volt is bőven idő arra, hogy ez lecsorogjon a választókig, de Csikós Attila mellett szólnak a másodlagos preferenciák is. A Jobbik irányából az adatok minimális átjárási hajlandóságra engednek következtetni az MSZP felé, míg utóbbi, de az LMP és a kisebb pártok (MKKP, Momentum) irányából is 19-22 százalék közötti a jobbikos másodpreferenciával rendelkezők aránya.