A közelgő bírósági eljárással nem csupán az izraeli média, de már a világsajtó is el kezdett foglalkozni, mert kétségkívül igen szórakoztató. Ezzel párhuzamosan, sok pénz is van benne, hiszen 2010-ben már egy gyűjtő megpróbálta pénzzé tenni a listának egy töredékét, akkor a licit 2,2 millió dollárról indult.
Igaz, egyelőre a legnagyobbat Hollywood profitált a történetből. Az 1993-ban forgatott Schindler listája című film világhírt hozott nemcsak a Steven Spielbergnek, de új értelmet adott az emlékezés gyakorlatának is.
Visszatérve Jeruzsálembe.
Az izraeli bírósághoz Erika Rosenberg fordult, mert szerinte ő a törvényes örököse az egykori náci gyártulajdonos hagyatékának.
Na de, hogy került a képbe ez az argentin hölgy?
A Spielberg alkotás már nem mesél róla, de Schindlernek nem igazán jött be az élet a II. világháború befejezése után. Feleségével Argentínában telepedett le, de az új hazájában már nem sikerültek a vállalkozásai, azonban az alkoholhoz továbbra is szoros kapcsolat fűzte. A házassága egy idő után ezért megromlott, elvált a feleségétől, Emilietől. A férfi ezután visszaköltözött Németországba, ahol egy Annemarie Staehr nevezetű nővel kezdett viszonyt.
Schindler és Staehr halála után, a nő gyereke a padláson (mindig a padláson lelnek rá ilyen fontos iratokra) találta meg a férfi Argentínából magával hozott kofferját, amiben aztán a sok egyéb dokumentum között megtalálta azt a bizonyos 1.200 nevet tartalmazó listát. Hogy egy kicsit árnyaljuk a képet, ez 1997-ben történt, a film bemutatása után négy esztendővel.
Staehr fia eljuttatta a papírokat egy német újságnak, ami így világhírnévre tett szert. Felfigyelt erre a Yad Vasem is, és 1999-ben megszerezte a bőrönd tartalmát. Egyébiránt, az eredeti lista megsemmisült, annak csak 4 hiteles másolata létezik, amiből kettőt az intézet tulajdonol.
Erika Rosenberg egy másik szálon kapcsolódott be a történetbe. Ő Emilie életrajzírójaként kezdte, aztán jó barátja lett az özvegynek, majd az asszony hivatalos örökösévé vált.
S most jön a csavar, mert Rosenberg véleménye szerint a Yad Vasem jogtalanul bitorolja a listát, mert a németországi jog szerint annak a bőröndnek a tartalma az özvegyet, illetve annak jogutódját illeti meg. Arról egyébként még nem nyilatkozott, hogy mit kezdene a listával, bár utalt arra nemzetközi hírügynökségeknek, hogy komoly bevételt remél a pertől.
Mindenesetre, április 15-én az emlékezés gyakorlata egy újabb nem mindennapi fejezettel gazdagodik majd.