A Jobbik javaslatának középpontjában az áll, hogy a ledolgozott túlórák is számítsanak bele a nyugdíjba menetelhez szükséges időbe. Adorján Béla szerint ehhez percre pontosan kellene nyilvántartani, hogy egy munkavállaló mennyi időt tölt ténylegesen munkával. A párt elképzelése szerint a nyolcórás munkanap maradna az alap, az ezen felül ledolgozott órákat pedig külön kellene elszámolni, és azok plusz napokként vagy munkaidőként növelnék a nyugdíjhoz figyelembe vett időt.
A Jobbik elnöke példaként azokat a munkavállalókat említette, akik egyes ágazatokban rendszeresen nem nyolc, hanem napi 10, 12 vagy akár 14 órát dolgoznak. Érvelése szerint náluk előfordulhat, hogy a 40 évnyi, nyolcórás munkanapok alapján számított munkaidő valójában jóval kevesebb naptári év alatt gyűlik össze. A párt programjában egyébként korábban is szerepelt a túlóra személyi jövedelemadó-mentességének javaslata.
Adorján Béla videójában ezért azt is szorgalmazta, hogy "a túlóra minden munkavállaló számára legyen SZJA-mentes", vagyis a többletmunkáért járó jövedelmet ne terhelje személyi jövedelemadó. A Jobbik álláspontja szerint ez egy olyan ösztönző lehetne, amely közvetlenebbül elismeri azokat, akik a rendes munkaidőn felül is dolgoznak. A párt szerint a túlórával kapcsolatban egyszerre kellene rendezni a nyugdíjba beszámítást és az adózást.
A Férfiak 40 program szintén szerepel a Jobbik célkitűzései között: a párt a férfiak számára is lehetővé tenné a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást. A Jobbik ezt a nők jelenlegi lehetőségéhez hasonlóan képzeli el. Adorján most azt hangsúlyozta, hogy ennek kiszámításakor a túlórában ledolgozott időt sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni.