Jobbikkal szimpatizáló, de legalábbis a párt iránt érdeklődő emberek részéről teljesen jogos a felvetés, miszerint a legerősebb ellenzéki erőnek rendelkezésére áll-e szellemi, szakmai hátországában az az értelem, profizmus, minőség, ami szükséges ahhoz, hogy végre tényleg befejeződjön a rendszerváltás, és Magyarország megtalálja a helyét ott, ahol lennie kéne: a 21. században.
A napokban Dúró Dóra meghívására volt szerencsém részt venni egy olyan értelmiségi találkozón, ahol meggyőződhettem róla, hogy a kormányváltáshoz, majd az ország sikeres irányításához szükséges hátország bizony rendelkezésre áll. A szervezők kérésére röviden mindenki beszélt magáról kicsit, arról, hogy mivel foglalkozik, hogyan került a Jobbik közelébe. Úgy alakult, hogy én voltam az utolsó, aki bemutatkozott. Így egyrészt volt időm kicsit rendbe szedni a gondolataimat, hogy elmondjam, ki is vagyok, azon kívül, hogy az egykori Barikád hetilap egykori szerkesztő-újságírója, másrészt, percről percre mentem össze a székben, hogy egyáltalán mit keresek én itt. Ugyanis olyan értelmes, magasan kvalifikált, világlátott, a szakterületükön (legyen az informatika, sport, irodalom, művészet, marketing, kutatásfejlesztés stb.) elismertségnek örvendő emberekkel tartózkodtam egy helyen, hogy hirtelen tényleg zavarba jöttem: hogy kerültem én ide?
Ezért aztán tettem, amit újságíróként tesz az ember: igyekeztem értelmes gondolatsorrá formálni az eseményeket. Az előttem szólók nagy hatással voltak rám. Jó volt látni, hallani, érezni, hogy ennyi kiváló ember egy helyen, egy időben összejön, akiket nem az összeharácsolt szajré, a közös bűnök, a zavaros, kínos-titkos múlt védelmezése, hanem egy adott értékrend, az erre épülő jövőkép köt össze.
Mindegy, hogy a kormánypárt és a médiája mit hord össze a Jobbikról, ezek a jórészt éppen a Fidesz holdudvarából érkező elszánt emberek pontosan tudják, hogy az általuk vallott értékek politikai érvényesítése érdekében miért kizárólag a Vona Gábor vezette pártot tudják jó szívvel támogatni.
Miközben eszement politikájával Orbán Viktor és környezete egyre jobban elszigetelődik a társadalomtól, s így a valóságtól is, egyre többen vannak azok, akik hitüket, eltökéltségüket, tudásukat csatasorba állítva elsöpörnék végre az elmúlt bő negyedszázad kerékköttőit.