A kormány által beterjesztett módosító javaslat az intézkedések, egyes kényszer intézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény, valamint a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szól.
Fidesz: Aki nem szavazza meg a módosítást, az a Soros-hálózatot támogatja
Budai Gyula, a Fidesz felszólalója szerint sérti az igazságérzetet, hogy a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek 12 ezer pert indítottak a magyar állammal szemben, amely így 9 milliárdnyi kártalanítást kénytelen fizetni.
"A börtönbiznisz néven futó iparág megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét"
- hangoztatta Budai Gyula.
A parlament előtt fekvő törvényjavaslat alapján a kormány december 31-ig meghosszabbítja a kifizetések felfüggesztését, és februárban fogadták el azt a törvényt, amely előírta a kormánynak, hogy a konzultáció eredménye alapján dolgozzon ki „a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert" május 15-ig. Ezt a határidőt most október 31-re módosítanák.
Felszólalása végén Budai Gyula kijelentette, aki nem támogatja a kormány módosítóját, az a Soros-hálózatot és a bűnözőket támogatja.
A DK szerint a javaslat csak egy politikai termék, míg a Jobbik szerint a Fidesz volt, aki 2016-ban is a Soros-hálózatot szolgálta
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője szerint kevesen vannak azok, akik aggódnának azon, hogy milyen körülmények vannak a börtönben, és ez így van rendjén, hiszen a börtön nem egy nyaralóhely. Ugyanakkor annak a vitának és annak a javaslatnak, amiről most beszélünk, nincs köze a büntetés-végrehajtáshoz, nincs köze a megelőzéshez, és főleg nincs köze az áldozatok kárpótlásához. Ez a javaslat Arató Gergely szerint nem más, mint egy politikai termék. Mint hangsúlyozta, kártérítéseket a börtönökben egy olyan jogszabály alapján hoznak, amelyet a Fidesz-KDNP-kormány fogadott el 2016-ban. Az alapján lehet tehát kártérítésért perelni, ha a büntetés-végrehajtás nem képes teljesíteni az egyébként kormányrendeletben is meghatározott fogvatartási körülményeket.
A DK-s politikus úgy látja, a tervezett módosítás nem váltja be a kormány reményeit, mert ezen a módon fennmarad a jogbizonytalanság. Újabb igények keletkezhetnek, és azzal, hogy a megítélt kifizetéseket most nem fizetik meg, azzal nem szűnik meg a jogalap a korábbi bírósági döntésekről, ezért a késedelmes kifizetések miatt ezek az ügyek elmehetnek egészen a strasbourgi bíróságig, ahol újabb kártérítések születhetnek, ami egyre nagyobb összegű kártérítéseket eredményez.
Ezzel a halogatással Arató Gergely szerint a Fidesz nem megszünteti a börtönbizniszt, hanem árt a jogállamnak, a kiszámíthatóságnak, és közben a problémák megoldása érdekében nem tesz semmit.
Az áldozatok kárpótlását üdvözölte, de mint hangsúlyozta,
"ennek nincs köze a törvényjavaslathoz, mert ennek kizárólag politikai propagandacéljai voltak."
Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője felszólalásában jelezte, a Jobbik már 2016-ban elutasította a Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslatot, majd ugyanígy járt el 2018-ban, 2019-ben és 2020 februárjában is.
A Fidesz ezzel szemben 2016-ban is támogatta, sőt lehetővé tette a börtönbizniszt, ezért felmerül a kérdés, hogy akkor ki működik együtt a Soros-hálózatokkal, ha nem a Fidesz. A Jobbik képviselője felidézte, hogy korábbi felszólalásaik során éppen arra hívták fel a figyelmet, hogy a Fidesz-kormány előterjesztése egy olyan üzletágat nyit meg, amelyen az ügyvédi irodák és az elítéltek húznak 9 milliárd forintos hasznot.
Mint rámutatott, a Fidesz-KDNP 2016-ban arra hivatkozva szavazta meg a jogszabályt, hogy az akkor 180 százalékos kihasználtságú börtönviszonyokon később, új börtönök építésével enyhítenek. Ezekből semmi nem valósult meg, ráadásul a mostani javaslat is azt tartalmazza, hogy szeptember 30-ig fel kell építeni az új bv-intézeteket, ami nem valósulhat meg, s ez újabb pereket eredményezhet.
A börtönbizniszként emlegetett jogszabályról kedden dönt az országgyűlés.