Persze a helyzet korántsem ennyire vicces.
A 2019-es büdzsé tervezete kapcsán már többször leírtuk, hogy ez a megszorítások költségvetése lesz, amelynek a legnagyobb vesztese a magyar jövő.
Ahogy arra a hétfői vitában is rámutatott Z. Kárpát Dániel: az oktatásra szánt 15(!) milliárd forintos többlet nem éri el az infláció mértékét, míg az egészségügyi szektorban sem lehet szerkezeti átalakítással számolni a jövő évi büdzsé alapján.
A jobbikos képviselő közölte: semmilyen választ nem ad a tervezet lakhatási válságra, a lakhatási szegénységre. Sőt, a kedvezményes lakásépítési áfa kivezetésével már a CSOK-ról is kiderült, hogy milliós veszteséget jelent majd azoknak, akik igénybe veszik, miközben bérlakás-programnak nyoma sincs a magyar költségvetésben.
A katasztrofális demográfiai helyzeten az sem segít, hogy a gyermeknevelési cikkeken továbbra is 27 százalékos az áfateher. Z. Kárpát Dániel szerint ez tarthatatlan egy olyan országban, ahol évről évre csökken az élveszületések száma.
A cafeteria-rendszer átalakítása kapcsán a legerősebb ellenzéki párt alelnöke elmondta, itt pusztán arról van szó, hogy a kormány a munkáltatókat rá akarja kényszeríteni a cafeteria összegének reálbérbe történő beépítésére, így jövőre ismét bérnövekedést tudnának kimutatni - miközben a munkavállaló semmivel sem jár jobban.
A vitát követően szavazhatott a Tisztelt Ház a költségvetést érintő ellenzéki javaslatokról - minden egyes frakció 10-10 olyan módosítót vihetett a plenáris elé, amelyet korábban már valamelyik bizottságban elkasszáltak a kormánypártiak.
Arról már reggel írtunk, hogy a Jobbik 10 olyan témát ölelt fel, amelyre a párt szerint több pénzt kellene fordítani a magyar költségvetésből.
Ezek közé tartozik az otthonápolók ügye is - emlékezetes, az otthoni ápolás munkaviszonnyá minősítéséért küzdő civilek legutóbb múlt hét csütörtökön tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumával, de a beszámolók szerint Kásler Miklós tárcavezető beosztottjai azt sem tudták pontosan, mi jár vagy mi nem jár a családtagjaikat otthon ápolók számára. A költségvetés zárszavazásának időpontjában, július 20-án így ismét az Országház elé vonulnak.
Az esetükben az a legborzasztóbb, hogy itt néhány milliárd forint többlet kiadásról beszélünk.
A Jobbik a következő 10 nagyobb területnél élt módosítóval:
- az ápolási díj emelése,
- a lombikbébi program támogatása,
- a közalkalmazotti bértábla,
- a Trianon emlékévre való felkészülés,
- az otthonteremtés támogatása,
- az otthoni szakápolás rendezése,
- a köztisztviselői bértábla emelése,
- az ösztöndíjak emelése,
- a szociális dolgozók bérfejlesztése,
- a cafeteria rendezése.
Ezekről egyesével mondta ki a Fidesz-KDNP, hogy nem érdemel több pénzt, hiába is a dübörgő gazdaság.
Jellemző, hogy az Orbán-kormányt továbbra sem érinti meg az a pofátlanság sem, hogy a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan tételeket tartalmaz.
„Az otthon ápolók negyedannyi ápolási díjat kapnak, mint az önök benzinköltsége"
Stummer János jobbikos képviselő a családtagjaikat otthon ápolók mellett emelt szót a parlamentben. A sérült hozzátartozóikat otthon ápolók havonta maximum 52 800 forintot kapnak ápolási díj gyanánt, „negyedannyi ápolási díjat kapnak, mint az önök benzinköltsége" - mondta a jobbikos politikus a kormánypárti képviselőknek.
De szintén szimbolikus Szávay István Felkészülés Trianon 100. évfordulójára című módosítójának elutasítása is. A jobbikos politikus 2 (azaz kettő) milliárd forintot különített volna el a költségvetésből arra, hogy a magyar kormány felkészüljön a környező országok propagandájára, „és saját történelmi igazságát, valamint a külhoni magyar közösségek helyzetét, autonómiaküzdelmeit állítsa szembe a környező országok narratívájával a nemzetközi térben”.
Ám ahogy mondta Z. Kárpát Dániel,
"ez a vita arra való, hogy legalább a jegyzőkönyvek megőrizzék azt, hogy voltak magyar emberek, akik igenis úgy érezték, hogy bizonyos dolgok ebben az országban, ezekben az években nem mennek jó felé".
(Címlap- és borítókép: a fideszes Simonka György gombot nyom - fotó: Béli Balázs / Alfahír)