Beszámoltunk arról, hogy a parlament kormánypárti többsége ma leszavazta az LMP törvényjavaslatát, így már tizenkilencedik alkalommal mondtak nemet az ökopárt törekvésére, miszerint megismerhetővé váljon a kommunista állambiztonsági múlt, és megismerjük azokat, akik fenntartották azt a rendszert.
A szembenézés nemcsak erkölcsi kérdés, és nemcsak az áldozatokkal szembeni tartozásunk lerovása miatt fontos. De elengedhetetlen ahhoz is, hogy megértsük végre, hogyan alakult át a politikai hatalom gazdaságivá, és hogyan lopták el a rendszerváltást.
A jobbikos Mirkóczki Ádám által „Az állambiztonsági múlt nyilvánosságáról” címmel benyújtott javaslat értelmében a működő lengyel mintára létrehoznák a
Nemzeti Emlékezet Intézete – a Magyar Nép Ellen Elkövetett Bűncselekmények Ügyében Eljáró Bizottságot,
amelynek feladata lenne a volt állambiztonsági hatóságok, a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom, valamint a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió biztonsági hatóságai által 1944. március 19. és 1990. május 2. között készített és felhalmozott dokumentumok nyilvántartása, összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, biztosítása, rendelkezésre bocsátása és nyilvánosságra hozatala.
Ahogy az az indoklásban is szerepel, hazánkban példátlan módon még mindig nem biztosított, hogy az állambiztonsági múlt bárki számára hozzáférhető és kutatható legyen.
"Jelen törvényjavaslat célja, hogy annak a morális minimumnak és igénynek eleget tegyen, amely az állambiztonsági múlt dokumentumainak nyilvánossá tételével befejezi a rendszerváltást és megteremti a valódi szembenézés lehetőségét. Tekintettel arra, hogy Magyarország 1944 és 1990 között nem volt jogállam, a múlt feltárása és az 'információs kárpótlás' minden magyar állampolgár számára egy minimum igény, egy jogos követelmény. Az elmúlt negyedszázadban e tárgykörben, csak 'félmegoldások', látszatintézkedések történtek, amelyek súlyosan csorbítják a bárki általi hozzáférés lehetőségét, a tényleges kutathatóságot, a múlt megismerésének jogos igényét. A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Lehet Más a Politika számára elfogadhatatlan az a szemlélet, amely rendre azon az elven siklatja ki az állambiztonsági múlt átláthatóságának megteremtését, amely lényegében előbbre helyezi a tettesek szenzitív adatait, személyiségi jogait, mint az áldozatok és az egész magyar társadalom jogos igényét a sötét múlt, a diktatúrák átláthatóvá tétele iránt" - írta Mirkóczki Ádám.
A következő állomás az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága.
(Címlap- és borítókép: lengyel-magyar emlékezés az '56-os hősökra a Jobbik Corvon közi rendezvényén. A forradalmárokat halálra ítélő Biszku Béla otthonában halt, ágyban és párnák közt. Fotó: Béli Balázs / Alfahír)