Vona Gábor szerint nem szabad, hogy túlhatalmat szerezzen a kormány

A politikus azzal kapcsolatban, hogy a Honvédelmi Minisztériumban (HM) pénteken négypárti megbeszélést folytattak a terrorveszélyhelyzetről, elmondta: bár a Honvédelmi Minisztérium az előterjesztője a javaslatnak, az mégis csak részben érint honvédelmi kérdéseket, ráadásul az alaptörvény-módosítással párhuzamosan fut egy belügyminisztériumi javaslat is. Mint mondta, nem jó, ha a jogalkotás

"ennyire kaotikus és ennyire több szálon fut".

Jelezte: tartalmi kritikájuk a javaslattal szemben az, hogy az nem zárja ki a politikai túlhatalom szerzésének lehetőségét. Természetes, hogy a terrorizmus elleni küzdelem bizonyos kellemetlenségeket okozhat a társadalomnak, például emberi jogok érvényesülése tekintetében, de ennek is megvan a maga határa, indokolhatósága, lehet olyan törvényi garanciákat adni, amely mindenkinek megnyugtatóan támogathatóvá teszi ezt a javaslatot - szögezte le.

Mint mondta, a javaslatban például az szerepel, hogy a terrorveszélyhelyzetet a kormány rendelheti el, 60 napra, saját hatáskörben. A Jobbik javaslata ezzel szemben az, hogy három napos felhatalmazást adjanak a kormánynak, és ne a kormány kapjon hatáskör-bővítési lehetőséget, hanem a különböző hatóságok. Megjegyezte: furcsállják, hogy a HM tervezete még a francia szabályozásnál is szigorúbb.

Vona Gábor a párt támogatottságával kapcsolatban - arra, hogy reprezentatív felmérések szerint az MSZP megelőzte a Jobbikot - Vona Gábor azt mondta,

a szocialista párthoz köthető intézmények mértek ilyet, a mérvadó közvélemény-kutatások szerint a Jobbik "utcahosszal megelőzi az MSZP-t", stabilan a második legerősebb párt.

Mint mondta, a néppártosodás sikeres politikai stratégia, a párt támogatottsága nagyobb, mint a 2014-es választáson, és jelentős időközi választási győzelmeket is elértek.

Vona Gábort kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy a pártelnök előszót írt Julius Evola magyarul megjelent kötetéhez. Vona Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta, nem érti azokat, akik kritizálják az előszót, amit "a XX. század egyik legnagyobb befolyást gyakorolt olasz filozófusának" könyve elé írt.

"Azt gondolom, egy történész - mint amilyen végzettségem szerint én magam is vagyok - nyugodtan írhat előszót" - jelentette ki. Hozzátette: Julius Evola megítélése ugyanakkor "másik kérdés", ahogyan Wass Albert vagy Szabó Dezső megítélése is nagyon sok vitát kivált.

Arra a kérdésre, egyetért-e Evolával, Vona Gábor közölte: ha egyetértene vele, akkor azt írta volna az előszóban.

Ha valaki elolvassa az előszót, rá fog jönni, hogy mivel értek egyet. Nagyon érdekes a munkássága, vannak olyan gondolatai, amikkel azonosulni tudok, és van, amikkel nem - jegyezte meg. Mint mondta, nagy örömmel fogadta, hogy a könyvet angolul kiadó cég az ő előszavát választotta az angliai kiadás elé.