A politikus azért tartja „breaking news”-nak ezt a hírt, mert az álláspontja szerint gyalázatos büntetőeljárás példa volt arra, hogy az ellenőrizetlen, korlátozatlan, totálisan koncentrált hatalom bármire képes az ellenfeleivel szemben, így koncepciós büntetőeljárásoktól sem riad vissza. Morvai Krisztina úgy látja: bebizonyosodott az is, hogy e totális hatalom nem volt képes arra, hogy a bíróságot a maga egészében magába olvassza, és léteznek olyan tisztességes bírók, akik alkotmányos kötelezettségükkel tisztában vannak, és nem a végrehajtó hatalom, illetőleg a vádhatóság kottája szerint muzsikálnak.
A politikus közleményében emlékeztet: 2014. május 6-án dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselőségének utolsó napján földvédő tüntetést szervezett a Kossuth téren. Véleménye szerint szomorú visszagondolni, hogy akkor még volt némi illúzió azzal kapcsolatban, hogy a magyar termőföld szinte egésze nem kerül magyar oligarchák, illetőleg külföldiek kezére. Két év távlatából még inkább indokoltnak tartja az akkori segélykiáltást és a szenvedélyes hangú figyelemfelhívó demonstrációt. Gyalázatosnak tartja a rendőri - ezer oldalas! - iratanyagokat, illetve a „bolsevik típusú ügyészség” meglátása szerint ma Magyarországon, egy európai jogállamban egy tüntetés során úgy kell megválasztani a hangnemet és a mondanivalót, hogy minden pillanatban számítani kell arra, hogy esetlegesen a tömegből egy elmebeteg majd annak hatására valami jogelleneset fog tenni – fogalmaz Morvai Krisztina. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban megjegyzi: Biztosan csodálatos lenne a hatalom szempontjából, hogyha a büntető igazságszolgáltatás partner lenne egy ilyen mérce megállapításához, hiszen akkor még azon kevés politikai ellenállást is meg lehetne törni, ami jelenleg van az országban.
Morvai szerint a bíróság felismerte az alkotmányos szerepét, és a büntetőjog szabályait helyesen alkalmazta. Nagyon fontosnak tartja, hogy minél többen felismerjék: a totálisan központosított hatalom most Gaudi-Nagy Tamásra próbált meg „lesújtani” koncepciós büntetőeljárás formájában, de más esetekben másokra sújt le, akár a kisvállalkozók ellehetetlenítésével (pályázati pénzek haveri kezekre adásával), hol kisgazdákra (a földek korrupt kezelésével), hol munkavállalókra (a megfelelően „be nem kötött” munkavállalók önkényes elbocsájtásával vagy terrorizálásával).
A bírók szerepével kapcsolatban megjegyzi: pontosan a végrehajtó hatalom és a vele sokszor összeolvadó, ellenőrző szerepét be nem töltő sajtó és média korlátja és ellenőrzője egy normális alkotmányos rendben és a sokat emlegetett „európai normák szerint” a független bíróság. Akár a devizahitelesek, akár az önkényesen elbocsátott munkavállalók, akár a korrupt pályázatok miatt tönkrement vállalkozók, akár a földjüktől megfosztott helyi gazdák egy jogállamban, jogszabály alapján, a független és alapos jogi szakismeretekkel rendelkező, magát terrorizálni nem hagyó bíróságtól remélhetnek jogorvoslatot. Úgy látja, hogy ma bebizonyosodott: reményeik nem megalapozatlanok.