Moszkva határozottan visszautasítja az amerikai vádakat, hogy Szíriában dzsihádista célpontokra kilőtt orosz rakéták zuhantak volna le Iránban - írja a Russia Today.
A CNN-el ellentétben mi nem névtelen forrásokra hivatkozunk. Minden célpontunkról készítettünk drónok segítségével légifelvételt a becsapódás előtt és után is
- mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Szerinte a fotókból világosan kiderül, hogy kivétel nélkül minden rakéta célba talált.
Az oroszok verzióját az irániak is alátámasztják. A védelmi minisztérium közölte: egyetlen iráni területre becsapódott orosz rakétáról sem kaptak jelentést - számol be a hivatalos iráni hírügynökség, az FNA. Teherán szerint
ezek a vádak Washington "pszichológiai hadviselésének" részét képezik.
Az orosz védelmi minisztérium kiemelte, hogy a koalíciós partnereivel együtt dolgozta ki és tervezte meg a repülési útvonalat úgy, hogy a rakéták csak elhagyatott területek felett repüljenek, és ne jelentsenek semmilyen veszélyt a civilekre nézve.
A Kaszpi flotta négy hadihajója vett részt a rakétatámadásokban, mégpedig a Gepard-osztályú Dagesztán nevű fregatt, illetve a Buyan-M-osztályú Grad Sviyazhsk, Uglich és Veliky Ustyug korvettek. A rakéták indítását a Kalibr NK (Klub) VLS rakétarendszerrel hajtották végre, amellyel akár 2500 km-es távolságban 3 méteres pontossággal képes eltalálni a célpontot.
Bármennyire is kellemetlen és váratlan volt a kollégáinknak a Pentagonban és Langleyben a precíziós irányítású fegyverekkel indított tegnapi támadásunk az ISIS ellen, akkor is tény, hogy minden rakétánk célba talált
- szúrt oda az amerikaiknak Konasenkov. Ez a kis beszólás is jól mutatja, miről szól ez a vita valójában. Az oroszok nyilván nem voltak feltétlenül rászorulva, hogy 1500 km-es távolságból támadják az Iszlám Államot. Ezzel az akcióval azonban megmutatták, hogy nem csak elméletben képesek erre a bravúrra, hanem
meg is engedhetik maguknak ezt a luxust.
Ez nyilván nem tette nyugodtabbá a Pentagon vezetőinek álmát, akiknek eleve roppant kínos, hogy a nyugati közvélemény nagy része Putyinban az "ukrajnai agresszor" helyett egyre inkább a "szíriai rendteremtőt" látja. Hogy az orosz rakéták iráni lezuhanása valóban megtörtént, vagy pusztán egy washingtoni kommunikációs válságtanácskozás terméke, talán sosem derül ki.
Az azonban elég tanulságos, hogy a CNN névtelen források súgására épülő sztoriját a hazai és a nemzetközi sajtó nagy többsége szinte kész tényként vette át. Ha mást nem, annyit megtudhattunk ebből a történetből, hogy a szíriai orosz hadjárat kezdete óta Moszkva "háborús propagandájáról" (olykor nem is alaptalanul) vitriolos hangnemben író fősodratú média
milyen gyorsan félreteszi a kétkedő forráskritikus hozzáállást, ha Putyinékat lehet savazni...