Továbbra sem a megelőzésre, hanem a még a több áldozatra készül fel a rendszer – többek között erre figyelmeztetett Orosz Bernadett, akit azután ismert meg az ország, hogy a nyilvánosság elé állt, miután volt párja brutálisan összeverte. A hatgyermekes miskolci anyuka most sorstársaival Balatonfüreden rendezett egy figyelemfelhívó rendezvényt, amelyen egyébként a városi rendőrkapitányság is képviseltette magát.
„Menekülök, ott van velem a két kicsi is, és mindig megöl" - a bántalmazott nők szerint a sajnálat kevés
A sajnálat kevés, tettekre van szükség - hangzott el azon az emberi jogok világnapja (december 10.) alkalmából tartott budapesti rendezvényen, amelyen a családon belüli erőszak áldozatait képviselő Szelíd Motorosok átvehették a Fehér szalag díjukat, valamint ahol felszólalt Orosz Bernadett is.
Hogy súlyos krízis tapasztalható a kapcsolati erőszak terén, az nem újkeletű felismerés, a kormányzat is tisztában van ezzel. Ugyanakkor rendszerszinten továbbra sem képesek/hajlandóak kezelni ezt a kérdést, aminek az egyik oka, hogy a magyar belpolitika beleragadt az Isztambuli egyezménnyel kapcsolatos idétlen, ugyanakkor mégis végtelenül ízléstelen és szomorú vitába.
Jellemző, hogy az országos média által is felkapott Orosz Bernadett-ügyben sincs ítélet, pedig a támadás óta eltelt már 7 hónap, és az elkövető is ismert a hatóságok előtt.
Az áldozatból aktivistává váló miskolci nő ismételten figyelmeztetett, a megelőzés, a megfelelő védelem mellett a példaértékű és gyors ítélkezés lenne szükség annak érdekében, hogy
Ugyanakkor a legfontosabb mégis a prevenció, amire viszont nincs elég hangsúly fektetve, sőt, az áldozatvédelmi férőhelyek számának növelése éppen a céllal ellentétes.
„Azaz, nem kevesebb, hanem több áldozatra, és több ilyen irányú bűncselekmény elkövetésére számítanak”
– fogalmazott Orosz Bernadett.
A jog fontos, de nem elég – hangsúlyozta, hozzátéve:
„társadalmi összefogásra van szükség, hogy változást eszközöljünk, mindenki érdekében. Ezért is vagyunk most itt”.
Orosz Bernadett szerint a társadalomnak ki kellene vetnie a bántalmazókat.
„Igen is, név szerint hadd írjuk ki a bántalmazó nevét, kerüljön szégyenpadra. Mert akkor talán kétszer meggondolná, hogy bántalmazza–e embertársát”
– utalt arra a nő, hogy a bántalmazója pénzt követelt tőle, miután a támadás után a nyilvánosság előtt is ismerté vált a személye.
A miskolci anyuka kiemelte azt is, hangot kell adni a magyar bántalmazottaknak az egész Európai Unióban.
– mondta. Ennek egyik eszköze lehet a minél szélesebb körű tudatosító kampány, és a nyilvánosság, hiszen a nők elleni erőszak rendszerszintű probléma, aminek enyhítéséhez rendszerszintű változások szükségesek.
A beszédében kitért arra az uniós célkitűzésre is, amely csökkentené a nemi alapú erőszakot, és közös felelősségnek tekinti a nemek közötti egyenlőség megvalósítását az Európai Unión belül. A stratégia kimondja, a nemi alapú erőszak – olyan erőszak, amely női mivolta miatt irányul egy nő ellen, vagy amely aránytalan mértékben sújt nőket – továbbra is társadalmunk egyik legnagyobb kihívása, amely mélyen gyökerezik a nemek közötti különbségben.
Orosz Bernadett szerint nem lehet csak az áldozatvédelem a cél, az áldozattá válás esélyét kell csökkenteni.
„De az áldozatok számát nem a csenddel csökkentjük”
– tette hozzá.
Kritikával illette a kapcsolati erőszakra vonatkozó paragrafust (Btk. 212/A §) is, amely például nem védi meg az áldozatot, ha a támadás idején nem éltek együtt, illetve a tényálláshoz rendszeres verésre van szükség.
Úgy látja, hogy csakis az áldozatok közreműködésével lehet bemutatni a nők elleni és kapcsolaton belüli erőszak okozta sebeket. Szükség van egy olyan szervezetre, ahol az áldozatok kortól, nemtől függetlenül átfogó segítségnyújtást kaphatnak szakemberek bevonásával.
„Egy olyan szervezetre, ami áldozatoktól-áldozatoknak szól”
– hangsúlyozta. Pusztán több átmeneti szállást és segélyvonalat biztosítani a bántalmazott nők és gyerekek számára, nem jelent megoldást – fogalmazott.
Mint mondta, nem az az igazi probléma, hogy a politika nem engedi ratifikálni az Isztambuli Egyezményt, hanem az, hogy nem hajlandóak kidolgozni egy olyan irányelvet, amely csökkentené a kapcsolati erőszakot.
– érzékeltette a helyzetet.
Balatonfüreden ott volt Pintér Marianna is, aki szintén áldozatból vált aktivistává. A nőt éveken keresztül bántalmazták a szülei, katonatiszt apja pedig többször meg is erőszakolta.
Orosz Bernadett beszédében róla is megemlékezett.
„Számtalan látlelet, hatósági, gyámügyi hivatalos dokumentum igazolja az esetét és azt, hogy senki nem tett semmit egy önálló jogállással még nem rendelkező, védtelen gyermekért. Sem a még élő édesanyja, sem a testvérei sem a hatóságok egy bocsánatkérést sem intéztek irányába egy ember kivételével, aki általános iskolai tanárnője volt. Mindez Mariann szégyene lenne!? Dehogy is! Ez a társadalom szégyene. Mert hagyjuk, hogy ez megtörténjen. Én most megteszem ezt az anyukád, testvéreid, környezeted, hatóságok, az akkori kormányvezetés és a társadalom helyett: bocsánatot kérek!”
- mondta.