Mint mondta, december 26-án tartják például a regölést, ami egy érdekes, még a sámánizmussal is összefüggésbe hozható népszokás. Ilyenkor a férfiak - akik Szent István szolgáinak tartják magukat - házról-házra járnak köszönteni, csörgős botot vernek a földhöz, köcsögdudát is visznek magukkal, hogy elűzzék a rossz szellemeket. A néprajzkutató elmondta, hogy különösen december 26-án és 27-én - mivel régen többségben is voltak az Istvánok és a Jánosok - széles körben ünnepeltek. Erdélyben máig élő népszokás, hogy december 26-án és 27-én felkerekednek és énekszóval köszöntik az Istvánokat, Jánosokat - tette hozzá.
Emellett - bár azt hagyományosan katolikusok tartották - mára úgy tűnik, ökumenikus formában éled újjá a borszentelés hagyománya, amely ugyancsak december 27-hez kötődik. A szentelt bornak a hagyomány szerint gyógyító erőt tulajdonítottak - tette hozzá. December 28-án Aprószentek napja van, amikor az úgynevezett vesszőzés vált szokássá. Ennek lényege, hogy akit megvesszőznek, az a következő évben nem lesz beteg.
A karácsonytól újévig tartó időszakhoz több táplálkozási hagyomány is köthető. Ilyenkor nem szabad baromfit enni, mert az "kikaparná a szerencsét", inkább a disznó ajánlott, mert az előtúrja a szerencsét - fejtette ki Tátrai Zsuzsa.
A néprajzkutató elmondta azt is, a szilveszteri trombitálás onnan ered, hogy a hagyomány szerint a zajongással minden rosszat elűzzenek. Sokan pedig úgy gondolták, hogy minden, ami újév napján történik, az ismétlődik majd egész évben, ezért aszerint is cselekedtek: például ezen a napon nem adtak kölcsön - mondta az M1 műsorában Tátrai Zsuzsa.