Csepreghy Nándor elmondta, Lázár János mint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Seszták Miklós pedig mint a közlekedésért felelős miniszter utasította a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatóját az építkezés azonnali leállítására.
Az ok az Európai Bizottság által felvetett gyanú, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal - mondta az államtitkár.
Hozzátette: a kormány nem ért egyet az EU-bizottsággal, és amíg nem bizonyosodik be a gyanú, addig "nem tör pálcát senki fölött", de szeretné teljes körűen kivizsgálni a gyanút, hiszen közpénzből megvalósuló projektről van szó.
A kormány egyértelműen szeretné látni, hogy megáll-e az Európai Bizottság által megfogalmazott gyanú - idézte fel Csepreghy Nándort szavait az MTI.
A helyettes államtitkár elmondta: Lázár János még csütörtökön utasította a Miniszterelnökség belső ellenőrzési főosztályát, hogy egy hónapon belül vizsgálja ki, hogy a NIF hogyan folytatta le a közbeszerzési eljárást ebben az ügyben. Megvizsgálják a teljes folyamatot, a pályázati kiírást, a győztes és a vesztes ajánlatokat, a becsült és a tényleges kivitelezési árak közötti különbséget - mondta.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta:
nincsenek kivételezettek, nincsenek törvény fölött állók, a kormány egyformán jár el minden ilyen és hasonló esetben, mert a lehető legkörültekintőbben kell gazdálkodnia minden minisztériumnak és állami szervezetnek, amely közpénzeket kezel.
Megismételte: ha a gyanú beigazolódik, és Magyarországot pénzügyi szankciókkal sújtják emiatt, "azt azoknak a vállalkozásoknak kell viselniük, amelyek ebben részt vettek".
Csepreghy Nándor a sajtótájékoztatón reagált a nol.hu portálon megjelent értesülésre, amely szerint az EU csalás elleni hivatala (OLAF) 150 milliárd forint összértékben vizsgál Magyarországon megvalósult építőipari projekteket. A helyettes államtitkár elmondta: az OLAF jelenleg összesen 50 magyarországi beruházást vizsgál, nem egészen 500 milliárd forint összértékben. A kormánynak ezekről a vizsgálatokról teljes körű tudomása van, az eljárások a kormánnyal együttműködve zajlanak - mondta el a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
Már az uniónak is sok a magyar mutyi
Ahogy korábban írtuk, a csillagászati kivitelezési árak miatt az Európai Bizottság elutasította az M4-es autópálya építésének magyar kérelmét. Brüsszel szerint csak kartellezéssel jöhetett ki a közel 4 milliárdos kilométerenkénti építési költség.
Az Európai Bizottság szerint a három részre osztott szakasz mindegyikén elképesztően eltúlozták az építési költségeket, annyira, hogy ezt már nem engedik finanszírozni a 2014-2020-as uniós programjaiból.
A bizottság szerint a kilométerenkénti 4 milliárdos ár felveti a kartellezés gyanúját. Az Abony-Fegyvernek közötti kevesebb mint 30 kilométeres távot három szakaszban pályáztatta meg a NIF Zrt. úgy, hogy a hazai piac öt befolyásos szereplője is részesült az üzletből.
Az Európai Bizottság elutasító döntése azzal a következménnyel jár, hogy a teljes útépítési projektet a hazai költségvetésből kellene finanszírozni. Ennek elkerülésére a kormány vagy leállítja az építkezést, vagy új közbeszerzési eljárást ír ki.
A kormány egyetlen reménye a váratlan pluszköltségek lefaragására, ha Brüsszelben belemennek abba, hogy legalább az eddig megvalósult útszakaszok költségeit fizessék. Erre a magyar javaslatra még nem mondott nemet a bizottság.