Olyan "anyagi vagy erkölcsi károkról" van szó, amelyeket a Mohamed Moszadek vezette kormány elleni 1953-as államcsíny óta követett el az Egyesült Államok Iránnal vagy állampolgáraival szemben, például az 1980 és 1988 közötti iraki-iráni háború idején, a perzsa-öbölbeli iráni olajfúrótornyok lerombolásával vagy az Irán elleni amerikai kémkedéssel.
A követelendő kártérítés összegét nem tartalmazza a törvény, de Madzsid Anszari, a parlamenti ügyekért felelős elnökhelyettes a jogszabály vitájában azt mondta: "iráni bíróságok már összesen 50 milliárd dolláros (csaknem 14 ezer milliárd forintos) kártérítésre kötelezték az Egyesült Államokat ellenséges akcióiért".
A törvényt a még a konzervatívok uralta parlament fogadta el, válaszul arra, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság április végén lefoglalt kétmilliárd dollárt (558 milliárd forintot) abból az iráni vagyonból, amely az Egyesült Államokban van befagyasztva. Ez a kétmilliárd dollár azoknak az amerikai családoknak az összes követelése, amelyeknek mintegy ezer hozzátartozója áldozata lett olyan támadásoknak, amelyeket Washington szerint Teherán támogatott.
Az AFP francia hírügynökség úgy tudja, hogy Irán perli az Egyesült Államokat ezért az összegért a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ). Haszan Róháni iráni elnök "nyilvánvaló lopásnak" minősítette az amerikai legfelsőbb bíróság döntését.