Április elseje és október vége között üzemel a viharjelzőrendszer a nagyobb magyarországi tavakon – írta a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sajtóközleménye. A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat.
A viharjelzőrendszer évről évre százezrek kikapcsolódását teszi biztonságosabbá
– hangsúlyozta Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az OKF szóvivője.
A viharjelzőpontok villogó sárga fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani – magyarázta. Hozzátette: a szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer.
🟢 Ha nincs viharjelzés, nem égnek a lámpák.
🟡 Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben artózkodni.
🔴 Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.
Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60 kilométer/óránál gyengébb, elsőfokú viharjelzést adnak ki. A másodfokú viharjelzések a viharos, 60 kilométer/óránál erősebb széllökésre figyelmeztetnek. A jelzés a legelső erős széllökés előtt legalább 30 perccel látható – írta az OKF.
A rendszer fejlesztésének köszönhetően egy pontról legalább három viharjelzőpont látható.
Nemcsak tóparton, hanem online is lehet tájékozódni a viharjelzés aktuális állapotáról. A rendszer nyomon követhető a katasztrófavédelem honlapján.
Az OKF sajtóközleménye hangsúlyozta, hogy a balesetek megelőzése érdekében érdemes komolyan venni a viharjelzéseket. „Vihar idején ne csak a nagyobb tavaknál mellőzzük a fürdőzést. Ha villámlik, jöjjünk ki mindenféle folyóból, tóból, medencéből, és menjünk be egy közeli épületbe.”
(Címlapkép: Felhős égbolt, naplemente és pirosan világító viharjelző lámpa a fonyódi móló közeléből fotózva 2020. május 1-jén. MTI/Varga György)