Eredményesen perelte ugyanis az ügyészség az egyik biztosítót, mert a Kúria megállapította, hogy a fogyasztókkal kötött szerződéseiben alkalmazott több általános szerződési feltétel tisztességtelen.
A közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész még 2021-ben indított keresetet az egyik biztosítótársaság ellen a fogyasztókkal kötött szerződéseiben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt.
Az ügyészi felülvizsgálati kérelem eredményeként azonban a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntése volt helyes, a következők szerint:
1.) A vagyonbiztosítási feltételekben szereplő, a biztosítót egyoldalú díjemelésre a jogosító kikötés tisztességtelen, mert abból az emelés lehetséges okai a fogyasztó számára nem világosan és érthetően kerültek megfogalmazásra.
2.) A vagyonbiztosítási feltételekben, valamint a Casco biztosításban a káresemény bejelentésére meghatározott haladéktalan, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapos határidő tisztességtelen, mert az indokolatlanul rövid.
3.) vagyonbiztosítási feltételeiben a biztosító a fizetési kötelezettségének kezdő időpontjaként a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat beérkezésének napját határozta meg. Ez azért bizonyult tisztességtelennek, mert a fogyasztó nem tudhatja, hogy a beküldött irat az utolsó volt-e, vagy a biztosító még kér tőle további iratot is. Így nem tudhatja azt sem, hogy a biztosító fizetési határideje megkezdődött-e már.
4.) vagyonbiztosítási feltételekben a biztosítási szerződésből eredő igények elévülési határideje 1 évben történő megállapítása azért tisztességtelen, mert az, összevetve a szerződés egyéb rendelkezéseivel is, indokolatlanul rövid a Ptk. 5 éves, általános elévülési határidejéhez képest.
A bíróság kötelezte a biztosítót arra is, hogy tegyen közzé közleményt a feltételek tisztességtelenségének megállapításáról.