Két nappal ezelőtt véres összecsapások törtek ki a kínai és indiai katonák között, utóbbiak közül legalább 20-an életüket vesztették, az indiaiak szerint kínai oldalon 43 halálos áldozat van, de ez nem megerősített információ. A felek lőfegyvert ezúttal sem használtak, sajtóinformációk szerint az egyenruhások vasrudakkal és szögesdrótba tekert batonokkal estek egymásnak.
A feszültség önmagában nem újdonság, a vitatott himalájai határvonal környékén évtizedek óta előfordulnak hasonló esetek. Ami mégis kiemeli a most történteket az eddigiek közül, hogy az elmúlt 45 évben nem volt haláleset.
Az újabb eszkaláció május elején kezdődött, a határon 4250 méter magasságban fekvő Pangong tónál tört ki verekedés, és kövekkel is dobálták egymást, indiai sajtóhírek 70 kórházba szállított katonáról szóltak. Később több mint ezer kilométerre, az indiai Sikkim és Tibet határán 5000 méter felett a Naku La-hágónál csaptak össze, szintén fegyverek nélkül.
Ezt követően az Indian Express arról is beszámolt, hogy a Pangong-tótól északra, a Galván-folyónál a kínai katonák átlépték a de facto határvonalat, ahol három, páncélozott járművekkel érkező kontingens lesátorozott a vitatott területen, pár száz méterre az indiai fegyveresektől.
A deeszkaláció érdekében altábornagyi szintű tárgyalások történhettek, mégis kitört az a halálos verekedés, ami átütötte a világsajtó ingerküszöbét is. Először három halottról lehetett tudni, de az indiai hadsereg közlése szerint később további 17 egyenruhásuk hunyt el a sérüléseik következtében. Az indiaiak lehallgatott információkra hivatkozva nyilvánosságra hozták, hogy 43 kínai katona hunyt el a konfliktusban, de ezt Peking nem tette hivatalossá.
Ahogy feljebb írtuk, vélhetően nem pusztakezes harc zajlott, de nem is tűzfegyveres, viszont a vasrudak és szögesdrótba tekert batonok előkerülhettek. Más értesülések szerint a halál oka a katonáknál fulladás lehetett, a sebekből pedig arra következtetnek, hogy magasról zuhantak a folyóba.
A felek, ahogy az a világ bármely pontján lenni szokott a hasonló konfliktusok esetében, egymást hibáztatják: a kínaiak szerint az indiaiak lépték át a határt és provokáltak. Az indiaiak szerint a kínaiak követtek el határsértést.
Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A kínai ellenőrzés alatt álló, Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer katonát mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai katonák pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást, és összeszólalkoztak.
A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem egy magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométer indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, s ezért Indiához kell tartoznia.
Kína és India között három vitatott terület húzódik, ezeket galériában mutatjuk be:
India újabb katonákat küldött a térségbe
Az AFP forrásai szerint kedd éjszaka több katonai repülőgép landolt az északnyugat-indiai Ladak repülőterén és félkatonai alakulatokat is csoportosítottak át a Galván folyó völgyébe, összességében több száz katonát küldhettek az indiai-kínai határhoz a Himalájában.
Háború is volt már
1962. október 20-tól november 21-ig katonai konfliktus zajlott a két ország között, ennek fő oka a határvita volt. A kínaiak akkor Ladakban és a McMahon-vonal mentén indítottak támadást, Peking győzelmet aratott és Akszai Csin kínai uralom alá került. A harcok nagy része 4000 méter felett zajlott.
Súlyos katonai konfliktus nem várható
A világrend tektonikus mozgásai is szerepet játszhatnak a két ország kapcsolatainak dinamikájában. Az Egyesült Államok külpolitikai hangsúlya egyre inkább Ázsia felé tolódik a Kínával történő versengés miatt, ezzel együtt megfigyelhető Újdelhi is Washington diplomáciai közeledése, Narendra Modi február végén fogadta Indiában Donald Trumpot, Peking ezt nyilvánvalóan nem nézi jó szemmel.
A halálos áldozatok miatt 1975 óta nem volt a mostanihoz fogható súlyosságú konfliktus a két ország között, viszont tűzfegyvereket ezúttal sem vetettek be. Kiterjedt háború valószínűleg egyik félnek sem áll az érdekében, de a vitás szakaszokon az elmúlt időszakhoz hasonlóan nem kizárt az agresszió.
A stabilitást elősegítheti, hogy a két fél a határviták ellenére fontos kereskedelmi partnerei egymásnak. India és Kína az Új Fejlesztési Bankban és a Peking által gründolt Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankban is együttműködik. Itt egy ábra a kereskedelmi volumenről kínai oldalról:
Narendra Modi indiai miniszterelnök arányos válaszadásról beszélt, de leszögezte, hogy Újdelhi békét akar. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő szavai sem adnak okot a pánikra, elmondása szerint folyamatosan egyeztetnek az indiaiakkal az incidensről, stabilnak tartja a helyzetet és rendezni igyekeznek az ügyet.