A tárca egyben hangsúlyozta: kizárt egy olyan multilaterális megállapodás, amely az INF-szerződés helyébe lépne. Az Egyesült Államok pénteki kilépése az INF-ből kedvezőtlen következményekkel járhat - írták a nyilvánosságra hozott dokumentumban.
Donald Trump amerikai elnök Oroszországot vádolja azzal, hogy megsértette az 1987-ben született megállapodást, amely véleménye szerint akadályozza Washingtont abban, hogy szembeszálljon Kína egyre növekvő katonai képességeivel.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Kínának van a világon a negyedik legjelentősebb nukleáris arzenálja, mintegy 280 atomtöltete. Az Egyesült Államoknak 6450, míg Oroszországnak 6850 ilyen eszköze van. Peking ugyanakkor sokat költ nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek kifejlesztésére.
A kínai külügyminisztérium ellenzi az Egyesült Államok kilépését a szerződésből, egyben arra szólítja fel Washingtont és Moszkvát, hogy építő párbeszéd útján rendezze tisztességesen nézeteltéréseit. Az INF-szerződés jelentős szerepet játszik a globális stratégiai egyensúly megőrzésében - emelte ki a tárca.
A kínai kormány ugyanakkor ellenzi azokat a lehetséges erőfeszítéseket, amelyek célja egy új megállapodás megteremtése, hogy abba más országokat is belevegyenek.
Kína szembehelyezkedik azzal, hogy a szerződést kétoldalúból többoldalúvá alakítsák. Rendkívül fontos a jelenlegi megállapodás fenntartása, végrehajtása ahelyett, hogy egy újat kössenek - hangoztatta közleményében a kínai külügyminisztérium.
(MTI)
Ez már az új hidegháború? Oroszország is kilépett az atomrakétákról szóló 1987-es egyezményből
"Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt" - jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán.Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban.