A mintegy 1 millió hektáron vetett őszi búzából Czerván György szerint csaknem 5 millió tonna búza kerül majd a magtárakba, jó minőségben. Így a termés bőven fedezi majd az ország kenyérgabona-, illetve takarmánybúza szükségletét, és exportra is jut.
Hozzátette: az őszi búza mintegy 10 százalékát Jász-Nagykun-Szolnok megyében vetették el, illetve takarítják be, a Jászságban a termőhelyi adottságok miatt 4,1 tonna körüli a terméseredmény, de ez eltérő gazdálkodónként.
Megjegyezte: a növénytermesztésen belül az őszi búza mellett a kukorica vetésterülete a legjelentősebb, a kukoricát is mintegy 1 millió hektáron termesztik.
A búzaárak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest 10-15 százalékkal csökkentek, az északi féltekén mindenhol jók a terméskilátások és a világkészletek is magas szintűek - számolt be. A gabona esetében - nem csak a búzánál, hanem a kukoricánál is - az árakat a világpiac határozza meg, a magyarországi jó vagy kevésbé jó terméseredmények ezt nem tudják befolyásolni - fűzte hozzá. Az utóbbi napokban enyhe emelkedés látszik a búzaáraknál és a sertés esetében is - közölte.
[fb_pages_codes:econation]
Czerván György kiemelte: Magyarország mezőgazdasági ország és a magyar gazdaság jobban teljesít. Hozzátette: 2010 óta 55 százalékkal emelkedett a magyar mezőgazdaság kibocsátása, ami kiváló eredmény. Az agrárexport évek óta töretlenül nő és jelentős szerepe van a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának megőrzésében, gyarapításában - közölte.
Az államtitkár elmondta: ez a GDP-termelés szempontjából viszonylag kicsi ágazat nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának 30-45 százalékát "teszi le a nemzetgazdaság asztalára", ami kiváló eredmény.
Kitért arra, hogy az állatállomány és a mezőgazdasági foglalkoztatás folyamatosan nő. Aláhúzta: nagyon fontos, hogy a közös agrárpolitikán belül jelenleg 2020-ig kiszámítható támogatási rendszere van az országnak, ezen belül az ágazatnak és már elkezdtek dolgozni a 2021 utáni terveken.
Czerván György arról beszélt, hogy az ágazatban elsősorban piaci gondok merültek fel, amely a sertés-, illetve tejágazatot érinti jelenleg hátrányosan. Kiemelte ugyanakkor, hogy mindezek ellenére stabil, kiszámítható perspektivikus a magyar mezőgazdaság, amelyen belül a szántóföldi növénytermesztés meghatározó Magyarországon, 40-60 százalék az aránya.