Tavaly 6 millió hektoliter sört főztek a hazánkban a nagy gyártók, ami 2,5 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A bővülő termelés titka, hogy 40 százalékkal nőtt a külföldön értékesített italmennyiség.
Újraszabályozták
Még márciusban a Heineken és a Csíki névhasználati csatározásának zajában jelentette be az Orbán-kormány, hogy változtatják a sörgyártók jövedékiadó-kezdvezményének korlátait a 2016-os húszezer hektoliterről, 200 ezerre. Az indoklás szerint a kisüzemeket akarják helyzetbe hozni a döntéssel.
A hazánkban lévő egységek esetében az igazán nagyok, mint a Borsodi vagy a Heineken messze túlszárnyalják ezt a határt, a kisebb, kézműves műhelyek pedig jóval ez alatt maradnak. A kezdvezményt az üzletágat jól ismerők szerint a Pécsi Sörfőzde veheti majd igénybe, ami nyáron tulajdonost váltott.
Átszabják
Osztrák tulajdonból júliusban Matolcsy György rokonságának, a Szemerey család érdekeltségébe került az évszázados múltra visszatekintő Pécsi Sörfőzde. Ez a cég volt a budapesti vizes vb kizárólagos sörellátója.
A Pécsi Sörfőzde 2016-os évéről közzétett beszámoló szerint 6,5 milliárdos forgalmat bonyolítottak, ami valószínűsíti, hogy ezt a 200 ezer hektoliter feletti éves termeléssel érték el. Miután a társaság a Szemerey cégcsoporthoz került a sörgyár a jövőjéről az új tulajdonosok azt közölték, hogy újrapozícionálják a vállalatot. A piaci trendeknek megfelelően független kisüzemi sörfőzdét alakítanak ki. A napi.hu információi szerint a pécsi üzem kapacitása az utolsó közlés alapján 389 ezer hektoliter volt, vagyis ha némileg visszafogják a termelést, máris jelentős kedvezményhez és egy nyereséges vállalathoz juthatnak.
Sörháború
A tavasz folyamán alaposan egymásnak feszültek a hazánkban lévő nagy- és kis sörgyárak. Utóbbiak, az előbbiek piacszerzési és részesedésük megtartásához használt módszereiket bírálták. Az óriások viszont azt fogadták értetlenül, ha a kisüzemek a piac 3 százalékát szerezték meg, miért nem fizetnek ennek megfelelő jövedéki adót.
A Heineken kért, de nem kapott adócsökkentést
Hatvan belső és ennél jóval több külső dolgozót, vállalkozást érint a Heineken Hungária Zrt. nyáron közölt döntése, amelynek értelmében pár héten belül - 2018 januárjában - befejezik a sör gyártását martfűi üzemükben. A kedvezőtlen adópolitikával indokolták az intézkedést.
A Heineken illetékesei azt nyilatkozták, segítséget kértek az önkormányzattól, hogy járjon közben a kormánynál a cidertermékeket terhelő jövedéki adó csökkentése érdekében. Július 1-től változott a jövedékiadó-törvény, mely azonban nem hozott kedvezményeket a cégnek. A jövő évtől csak 20 főt foglalkoztatnak a gyár helyén létesített logisztikai telephelyükön.
Veszített a sör népszerűségéből
A Wine and Spirits Research nyáron azt közölte, hogy meredek visszaesést tapasztaltak a világ alkoholfogyasztásában. A londoni központú szervezet 1,3 százalékos csökkenésről számolt be, ami a korábbi 0,3 százalékos visszaeséshez képest jelentősnek mondható. Leginkább a sörök iránti kereslet esett vissza.
Elemzésük szerint ebben óriási szerepe van annak, hogy az Egyesült Államokban változóban vannak az emberek italozási szokásai. Az amerikaiak a sör helyett már a drágább és keményebb alkoholt részesítik előnyben.
A magyarországi sörfogyasztás évek óta változatlan, nagyjából 6,1 millió hektoliter körüli. Jelentősen, 10 százalékkal nőtt a prémium kategóriájú sörök népszerűsége.
Rengeteg az import áru a hazai üzletekben
Augusztus 4. a nemzetközi sör/sörivás napja. Hiába az ünnep, a sörgyárak a fogyasztás visszaeséséről nyilatkoznak. A magyarországi gyártó trendeket az jellemzi, hogy sikerült növelni külföldön az érdeklődést a termékek iránt, de még mindig óriási és növekvő mennyiségben érkezik hazánkba az import sör. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyar piacon nehéz felvenni az itt készülő italoknak a versenyt a külföldről érkező sörökkel és a forgalmazók professzionális értékesítési hálózatával. Az évekre szóló kizárólagossági szerződések miatt zárttá vált a magyarországi piac.
Hódítanak a kézműves sörök
Ha lassan is, de kezd megjelenni egy olyan réteg, ami kifejezetten a hazai kézműves termékek fogyasztását preferálja. Ők azok, akik az ízélményért cserébe hajlandóak mélyebben a pénztárcájukba nyúlni. A sörgyártásnak ebbe a szegmensében tevékenykedő vállalkozások szeretnének idővel jelentékeny piaci szereplővé válni.
Kik a sörivás királyai?
A világ sörfogyasztásának éllovasai a csehek fejenként, évente 142,4 literes fogyasztással. Második helyen Seychelles végzett 114,6 literrel, amit nem a helyiek szomja indokol, hanem inkább a rengeteg turista. Ausztria és Németország után az ötödik helyen még mindig 100 liter feletti fogyasztással az egykori német gyarmat, Namíbia áll.
Az írek csak hetedikek 97,5 literrel. A top tízbe még Litvánia, Belize és Románia tartozik, utóbbi 92,1 liter/fő éves sörfogyasztással. Hazánk nem fért be az első tíz, leginkább sörre szomjazó nemzet közé. Évente fejenként 60 litert fogyasztunk.
Töményen
Ha a teljes alkoholmennyiséget nézzük, akkor Fehéroroszországot lehet kiemelni, ahol 17,3 liter tiszta alkohol fogy el évente fejenként. A világ alkoholfogyasztását vizsgáló adatsorból kiderül, hazánk a tavalyi összesítésben befért a top 10-be az évi, fejenkénti 11,5 literes fogyasztással, amiből közel 4 liter volt a legurított tömény mennyisége.