Sokszor mutattunk már rá, attól még, hogy valaki hangos, vagy épp lelkes kommenthuszár a Facebookon, nem leszünk beljebb a Föld megmentése ügyében.
Jó példa erre a közlekedés, amikor az autóstársadalom nemcsak a saját maga bosszantására dugasszolja el a településeinket, de a belsőégésű motorokkal még tovább fokozza a klímaváltozás negatív hatásait is.
"Ha minden így folytatódik, Budapest az állandósult, egybefüggő dugók városává válik"
Igaz-e, hogy Budapest szélsőségesen tömegközlekedés-orientált város? Hogyan nem szabad felújítani egy metrót? Megfojtják-e a várost az autósok? Miért verik szét a BKK-t? Többek között erről is kérdeztük Gyöngyösi Mátét, a Közlekedő Tömeg Egyesület alapító tagját. Milyen közlekedési eszközzel érkezett az interjúra? Biciklivel. Itt parkolok a közelben.
A másik ilyen terület a csomagolás (bár ez nem a reklám helye, de még mindig fut az egyik áruházlánc szpotja a magyar csatornákon, melyben rendkívül fenntartható módon azt mutatja trendinek, hogy a cég által előrecsomagolt termékeket vásárolják meg - igaz, utána azt már nem mutatják, hogy a műanyag csomagolás bizony megy a cuki bálnák gyomrába...).
És akkor néhány adat:
- mintegy 630 milliárd forintos forgalma volt tavaly a magyar piacon a csomagolóiparnak,
- ez csaknem 9 százalékos növekedés a 2017-es bázisévhez képest,
- a csomagolóanyagok között a papír és a műanyag vezet, amelyek értékbeli részesedése 240-240 milliárd forintra tehető,
- a fém, az üveg és a fa 150 milliárdon osztozkodik,
- az ágazati volumen a hazai GDP nagyjából 1,7 százalékát adja,
- a csomagolóipar által előállított mennyiség a termékdíjas bevallások alapján "kalkulálható", eszerint 2018-ban 1,1-1,3 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami mintegy 5 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi adathoz képest.
(A számokról Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára beszélt a Világgazdaságnak.)