Létszámleépítések megelőzése és kezelése – így hívják azt a megnyert pályázatot, amiről a Magyar Nemzet azt írja, 5 milliárd forintos keretet jelent a Nemzetgazdasági Minisztériumnak egy lehetséges csoportos létszámleépítés végrehajtásához. A december 22-i döntés értelmében három éven belül lehet felhasználni az összeget arra, hogy a közszférából elbocsátott dolgozók átkerüljenek a versenyszférába. Ez többek között olyan outplacement-szolgáltatásokat takar, melyek során a munkavállalóknak személyes tanácsadást nyújtanak egy esetleges szakmaváltáshoz.
Annyi bizonyos, hogy a választásokig semmi nem fog történni, hiszen a kormánynak nem jönne jól egy közel félmilliós számú közeg nyílt megfenyegetése. Érdekes ugyanakkor, hogy milyen irányba terelhetik Orbán Viktort: Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, Magyarország második leggazdagabb embere december elején a 19. Vállalkozók Napján arról beszélt, hogy 350 ezer felesleges dolgozó van a közszférában, és ezen változtatni kell, mert fenntartásuk óriási terhet jelent a gazdaságnak. Azt is mondta, hogy agresszíven fognak érvelni a kormánynál azért, hogy az üzleti szférába helyezze át ezt a tömeget.
Demján csökkentené a kórházak számát, szerinte 160 helyett 20 darab is elég lenne, ha azok jól felszereltek. Ugyanakkor sokallta a felsőoktatásban és a közoktatásban dolgozó pedagógusok számát is.
A Jobbik elképedve hallgatta, hogyan foglalta össze Orbán Viktor egyik fő szövetségese, Demján Sándor, Magyarország egyik legbefolyásosabb embere, mit vár el a kormánytól, vagyis mi tekinthető a Fidesz kormányprogramjának, ha Orbán Viktor megnyeri a 2018-as választást – közölte Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki párt alelnöke szerint annak a fideszes gazdaságpolitikának a fokozásáról lenne szó, ami továbbra is az olcsó munkaerőre, az egészségügy és oktatás kivéreztetésére épít.
A közszféra csökkentésének ügyét ugyanakkor számos alkalommal vette már elő a Fidesz, és valójában ahelyett, hogy a terveik szerint haladtak volna a dolgok, minden az ellenkező irányba mozdult. Orbán Viktor már 2010-ben azt mondta, hogy épp elég bajnak látja, hogy a piacon alkalmazottak és a közszférában alkalmazottak aránya egészségtelenül tolódott el a közszférában alkalmazottak javára, viszont a valóság az, hogy az akkori 319 ezer ilyen dolgozó azóta 472 ezerre nőtt.
Mindeközben százával keresik a tanárokat és az orvosokat a kivándorlás miatt, de még önkormányzati ügyintézőből is sincs elég. Ez nem is csoda, hiszen az állam a legtöbb pozícióért bosszantóan alacsony fizetést kínál, bérrendezésekről pedig szó sincs. Éppen amiatt az önkormányzati dolgozók úgy tűnik, január 12-15 között megtartják beígért sztrájkjuk első ütemét.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egyébként októberben már elismerte, hogy a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis mint fogalmazott, „minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát.”
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium egy levelet juttatott el hozzánk, melyben visszautasítják, hogy létszámleépítésekről lenne szó a közszférában. Mint írták, a GINOP 5.3.10 uniós program célja az esetleges létszámleépítések megelőzése és kezelése az elsődleges munkaerőpiacon. Szerintük a magyar kormány célja, hogy a programmal segítséget nyújtson az esetlegesen létszámleépítéssel érintett munkavállalóknak még a munkaviszony megszűnését megelőzően. A projekt ugyanakkor nem kifejezetten a közszféra dolgozóinak, hanem minden magyar munkából élőnek hivatott segítséget nyújtani a konvergencia régiókban, amennyiben a szükség úgy kívánja – tették hozzá.