A jelenleg elérhető létminimum-számításokból kiindulva 2023-ban több mint 900 ezer magyar nyugdíjas kapott a szerény megélhetésre elegendő összegnél kevesebb állami nyugdíjat a Bankmonitor szerint.

A szegénység kockázata által leginkább fenyegetett társadalmi csoportok egyike a nyugdíjasoké, lévén a nyugdíjba vonulást követően nagyon gyakori a korábbi munkabérhez viszonyított jelentős jövedelemcsökkenés. A portál most azt vizsgálta meg, hogy tavaly a nyugdíjasok mekkora hányada kaphatott kevesebb állami juttatást a létminimum (egyelőre csak becsülhető) összegénél idehaza.

A létminimumot már rég nem a KSH számítja

A KSH 2015-ben „szakmai okokból abbahagyta” a hazai körülményekre vonatkozó létminimum-értékek számítását és közzétételét. Ezt követően egy független kutatóintézet, a Policy Agenda vállalta magára ezt a feladatot, így 2015. óta is van fogalmunk arról, hogy havonta mennyi pénzre lehet szükségük a különféle összetételű háztartásoknak a legalapvetőbb kiadások és azon túlmutató szerény igények finanszírozásához. Fontos, hogy a „létminimum” nem szegénységi küszöböt takar, hanem egy olyan jövedelemszintet, amely biztosítja a háztartás lakóinak számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését.

Ennyi volt a létminimum 2020-ban

A legfrissebb, 2023-ban megjelent tanulmány 2020-as adatokat tartalmaz, abban az évben az alábbiak szerint alakult a különböző összetételű háztartások létminimum fenntartásához szükséges jövedelemszintje:

⚫ két aktív korú felnőttből álló háztartás: 218 400 Ft,

⚫ két felnőttből és két gyermekből álló háztartás: 362 000 Ft,

⚫ egyszemélyes nyugdíjas háztartás: 112 300 Ft,

⚫ kétszemélyes nyugdíjas háztartás: 193 500 Ft.

A Bankmonitor azt is összegyűjtötte, hogyan változott 2006-tól 2020-ig az egyfős nyugdíjas háztartás létminimum-szintje, ezt szemléltetjük az első diagramon.

Mennyi lehetett a nyugdíjas létminimum 2023-ban?

Ugyan a 2020-nál későbbi évekre vonatkozó számítások még nem elérhetők, mégis készíthetünk közelítő becsléseket a frissebb létminimum-értékekre. Tudjuk, hogy az éves átlagos nyugdíjas infláció – azaz a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján mért fogyasztói áremelkedés – 2021-ben 4,6 százalék volt, 2022-ben már 15,2 százalék, majd 2023-ban 18,3 százalékkal drágult a nyugdíjasok megélhetése. Ha ezekkel a számokkal rendre megnöveljük a 2020-as adatot, akkor megkapjuk, hogy 2023-ban már 160 100 forintra nőhetett az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimum-szintje.

Hány nyugdíjas élt a létminimum alatt a múlt évben?

A KSH által évente közzétett táblából kiolvasható, hogy hány nyugdíjas tartozott a nyugdíj mértéke szerint képzett különböző osztályokba. Mivel a becsült létminimum (havi 160 ezer forint) szintjénél éppen elhelyezkedik egy osztályhatár, így könnyedén megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjasok mekkora hányada részesült ennél kisebb összegű juttatásban. Az eredmény lesújtó: tavaly több mint 914 ezer ember, vagyis a nyugellátásban részesülők 40,2 százaléka kapott a létminimum szintjénél kevesebb nyugdíjat.

Fontos, hogy a nemek között számottevő különbség van a nyugdíj mértékének szempontjából. A nők jellemzően rövidebb szolgálati idővel mennek nyugdíjba, és a keresetük is alacsonyabb az aktív éveikben, ez a kettős hátrány pedig a nyugdíjukban is érvényesül: a férfi nyugdíjasok 35,7 százaléka (307 ezer fő), míg a nők 42,9 százaléka (607 ezer fő) tartozott a létminimum alatti osztályokba.

Az egyszeri juttatások szerepe

Némileg árnyalja a képet, hogy a 13. havi nyugdíj révén a jogosultak februárban dupla juttatást kapnak, míg az esetleges évközi nyugdíjkorrekciók és a nyugdíjprémium tovább növelhetik az állami forrásból származó bevételüket. 2023 novemberében az Orbán-kormány 3,1 százalékos nyugdíjkorrekciót alkalmazott, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaptak kézhez a nyugdíjasok, nyugdíjprémium azonban a gazdaság teljesítményének kedvezőtlen alakulása miatt nem érkezett.

Ha valaki 2023 januárjában 143 250 forint nyugdíjat kapott, viszont jogosult volt a fenti juttatásokra, akkor a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció és a 13. havi nyugdíj következtében végül éppen évi 1 920 000 forint állami ellátásban részesült tavaly, ami 12 hónapra elosztva 160 ezer forintnak felel meg. Emiatt tehát 914 ezer főnél valójában kevesebben lehettek azok, akik elméletileg minden állami juttatást figyelembe véve is a becsült létminimum alatt helyezkedtek el, de még így is borzasztóan széles rétegről, feltehetően legalább 700 ezer emberről beszélhetünk – írta a Bankmonitor.

(Címlapkép: Résztvevők Orbán Viktor miniszterelnök választási gyűlésén a bajai Szentháromság téren 2014. március 31-én. MTI/Ujvári Sándor)